76 éves lett Magyarország legnagyobb repülőtere - A Ferihegyi reptér története képekben

Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere 76 éve szolgálja ki az utasokat, naponta indít és fogad járatokat a világ minden tájáról. A Ferihegy – mostani nevén Liszt Ferenc – Nemzetközi Repülőtér történetének lenyomatait retró fotókon hoztuk most el.

Honnan a repülőtér névadója?

A Ferihegy ugyan valóban Feriről van elnevezve, de hegyről szó sincs. A 18. században Mayerffy Xavér Ferenc birtokosról kapta nevét, eredetileg Ferihegy-puszta volt a terület neve. Akkoriban alig száz méter magas domborulatok is voltak a városrészen, ám amikor elkezdték kialakítani a repülőteret, ezeket is elegyengették.

2011-ben változtatták meg Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a zeneszerző születésének 200. évfordulójára, az már csak érdekes véletlen egybeesés, hogy mindkét névadó Feri volt.

Viszonylag kevés szó esik arról, hogy Magyarország öt nemzetközi repülőtérrel büszkélkedhet, ez pedig a legnagyobb repterünk. A megnyitásakor évi 50.000 utas volt látogatója, ez mára egy napi átlagos utasszámnak számít, 2025 decemberében szállt fel a 19 milliomodik utas.

Akik a repülőtér gyakori utasai, azok jól tudják, hogy a terület kellős közepén egy nagy zöld terület is fekszik. Ez a százéves majorság eleinte a vitorlázó repülőknek, majd a reptér saját kertészetének volt külön része. Azonban néhány évig a repülőtér saját, nem hivatalos állatkerttel is rendelkezett. Ez a terület a természetből eltévedt vagy engedély nélkül szállított állatoknak adott otthont.

A kiterjedt célállomás hálónak köszönhetően több légitársaságnak van Budapesten bázisa. A korai évektől a 2012-es csődig a MALÉV székhelyéül szolgált a Liszt Ferenc reptér, de olyan nagy légitársaságoknak is bázisa a repülőtér, mint a Wizz Air, LOT vagy a Ryanair. A MALÉV (Magyar Légiközlekedési Vállalat) indította el az első külföldi járatokat a keleti blokkban és összesen 33 országba jutottak el vele az utasok. A magyar vállalat 2012 februárjában csőd miatt felfüggesztette járatait. 

A nagy utasforgalom teljes körű kiszolgálása érdekében a kétezres évek elején teljes restauráció alá került az 1-es terminál, majd a MALÉV csődje utáni lecsökkent utasforgalom miatt 2012-ben bezárták a terminált. Azóta állagmegóvási és műemlékvédelmi okokból már csak rendezvények, forgatások helyszíneként létezik. A 2-es terminál a nyolcvanas években épült meg, ennek két része a 2A és 2B egyaránt folyamatosan fogadja az utasokat.

A Liszt Ferenc reptér immáron sorozatban tizenegyedik alkalommal is „Kelet-Európa legjobb repülőtere”, amelyet az utasok véleménye alapján nyerte el. Ezen kívül környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő a budapesti légikikötő. Ironikus, hogy a legszennyezőbb közlekedési eszköz környezetvédelmi dicsőség is lehet, de igaz: a repterünk bocsátja ki a Kelet-Európában a legkevesebb szén-dioxidot, háromszor is elnyerte a karbonsemleges minősítést.

A galériára kattintva megtekintheted milyen változásokon ment keresztül a reptér az elmúlt 76 év során!