Így változott az évtizedek alatt a repterünk, ami éppen a 74. szülinapjára térhet vissza magyar tulajdonba - Galéria!

A budapesti repülőtér és ezzel a Ferihegy elnevezés eredete az 1700-as évekig nyúlik vissza. Ekkor vette bérbe a területet Mayerffy Xavér Ferenc, aki a Vecsés és Rákoshegy közötti dombokat szőlővel ültette be. A bajor felmenőkkel rendelkező férfi sikeres és közkedvelt ember volt, így a helyiek róla nevezték el Ferihegynek a területet. A magyar polgári repülés központja azután lett a terület, hogy Mátyásföld után 1937-re Budaörs is túl kicsinek bizonyult az ugrásszerű növekvésnek induló légiforgalom számára. A ferihegyi forgalmi épületre 1939-ben írtak ki egy tervpályázatot, majd 1942-ben megkezdődött az építkezés, ami a II. világháború és az akkori bombázások miatt megsemmisült. 1947-ben döntöttek az újjáépítésről, a repülőtér pedig 1950. május 7-én ünnepélyes átadó után lett a magyar polgári légiközlekedés központja. Ebben az évben ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, ami a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje volt.

Első nagy fejlesztések

Az 1950-es évek végétől a folyamatosan növekvő forgalmat a fejlesztések is követték: a futópályát 1958-ban hosszabbították meg, 1960-ban készült el a pályához tartozó bevezető fénysor és leszállító radar, valamint a tranzitváró is. Az 1970-es években megépült a központi épület bal oldalán az indulási, a jobb oldalon pedig az érkezési csarnok. 

1976-ban az akkori kormány a Ferihegyi repülőtér kiemelt állami nagyberuházás keretei között történő, nagyszabású fejlesztéséről döntött. Ennek második szakaszában, 1983 és 1985 között megépült a 2. Terminál (a mai 2A Terminál), amely minden szempontból megfelelt a kor nyugat-európai színvonalának. Ez volt az ország első akadálymentes középülete, de utashídjai, poggyászkezelő rendszere, tűzvédelme, valamint az épületüzemeltetési technikája is világszínvonalú volt. A 2. Terminál üzembeállásával az 1. Terminálon csak a külföldi légitársaságok maradtak a 2B Terminál 1998-as megnyitásáig, mellyel egy időben az 1. Terminál utasforgalmi területei bezártak.

A fapados-boom és Liszt Ferenc

2002-ben megérkezett Magyarországra is a fapados forradalom: a kedvezőbb árú repülőjeggyel utazható járatok növekvő népszerűségét látva 2003-ban döntés született a T1 teljes körű felújításáról, ami 2005 nyarára készült el Bauhaus stílusban. 2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta, aztán a repteret 2011-ben, Liszt Ferenc 200. születésnapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta. Érdekesség, hogy az átnevezés ellenére a repülőtéri gyorsforgalmi út, a Ferihegyi repülőtérre vezető út elnevezése a mai napig nem változott meg.

A 2010-es évek

A Liszt Ferenc repülőtéren 2011-ben készült el a T2A és a T2B közé beillesztett SkyCourt, melynek a földszintjén új poggyászkezelő rendszer, az emeleten és galériáján pedig bevásárló és vendéglátó központot jött létre. 2019-ben és 2020-ban elkészült a BUD Cargo City és az 1. móló is. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma a 2019-es, Covid-járvány előtti utolsó évben átlépte az évi 16 millió utast.

Így változott az elmúlt több, mint 70 évben a repterünk, tekintsd meg a galériánkat: