Egy éve árasztotta el a víz a parajdi sóbányát: se bánya, se turisták, se felelősök - képgaléria

A  parajdi sóbányát 2025-ben érte katasztrófa, ám egy évvel a tragédia után is ugyanaz a kérdés foglalkoztatja a helyieket: hogyan történhetett meg mindez, és miért nem vontak felelősségre senkit. A bánya továbbra is víz alatt áll, a felelősök a helyükön maradtak, miközben családok százai veszítették el a megélhetésüket az erdélyi kisvárosban.

A Recorder egyéves évfordulós riportja szerint a Korond-patak elterelése továbbra sem történt meg teljeskörűen, a sóhát stabilizálása várat magára és a beígért beruházások többsége papíron létezik csupán. Mindeközben a bánya körül élők számára a tragédia nem lezárt ügy, hanem mindennapi valóság. 

A katasztrófa nyomán több mint 160 Salrom-alkalmazott veszítette el a munkáját, miközben az alvállalkozók további 45 dolgozója maradt bevétel nélkül. A turizmusból élő vállalkozások közül mintegy 150 került kritikus helyzetbe. A helyiek szerint 

 szálláshelyek zártak be, az éttermek üresen állnak, az utcákról pedig eltűntek a turisták.

A tragédia nem csak Hargita megyét érintette. Maros megyében hozzávetőleg 50 ezer ember maradt hónapokig megfelelő ivóvíz nélkül, miután a sós víz a környező vízrendszereket is veszélyeztette. A katasztrófa után rövid időre országos figyelem irányult Parajdra. Több magas rangú politikus is a helyszínre látogatott, köztük a frissen megválasztott román államelnök, Nicușor Dan. A helyszínen konkrét ígéretek hangzottak el: a Korond-patak medrének elterelése és kibetonozása, egy gyűjtőtó kialakítása, valamint a helyi közösség támogatása.

A hatóságok akkor arról is beszéltek, hogy azonosítják és felelősségre vonják a mulasztásokért felelős vezetőket. Egy évvel később azonban ennek semmilyen látható eredménye nincs. A Salrom vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea továbbra is a helyén maradt, noha korábban a gazdasági miniszter, Radu Miruță még a vezetőség leváltását ígérte. A Recorder kérdésére Dobrea kijelentette: nem vállal morális felelősséget a történtekért, szerinte más állami intézmények hibáztak.

Megtudtuk: az elmúlt egy évben mindössze egy csőrendszer készült el, amely részben elvezeti a Korond-patak vizét, az is jóval a határidő után. A többi kulcsfontosságú beruházás azonban továbbra sem valósult meg. A patak medrének betonozását és a gyűjtőtó kialakítását csak hónapokkal később hagyta jóvá a román kormány. Közben a bánya belsejében lévő sós víz kiszivattyúzása gyakorlatilag lekerült a napirendről. A Salrom szerint ez túl veszélyes lenne, mert jelenleg maga a sólé tartja stabilan a szerkezetet. A szakértők szerint a bánya mélyén lévő víz sótartalma a Fekete-tengerénél tizennyolcszor magasabb. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nemzetközi szakértői csoport is érkezett Parajdra. A  helyi sajtónak  nyilatkozó holland szakember úgy fogalmazott: a helyzet „rendkívül veszélyes és kritikus” volt, kiszámíthatatlan következményekkel. 

A helyiek eközben egyre reménytelenebbnek érzik a helyzetet. Pedig a parajdi sóbánya korábban Erdély egyik legsikeresebb turisztikai célpontja volt. Évente mintegy 100 ezer tonna sót termeltek ki innen, miközben turisták százezrei érkeztek a föld alatti látványosság és a gyógyászati központ miatt. Ma azonban egészen más kép fogadja az érkezőket.  

A Ripost stábja a tragédia után járt Parajdon, ahol szinte teljes csend uralkodott. A bánya bejáratánál sorompó állt, a lezárt kapu előtt mécsesek és virágok emlékeztettek arra, mi veszett oda. A korábban zsúfolt főutca kiürült, turistacsoportoknak nyoma sem volt, sok árus eltűnt, a vendéglátóhelyek egy része bezárt vagy csak korlátozottan működött. 

Sokan más városokban vagy külföldön próbálnak új életet kezdeni, akik pedig maradtak, napról napra érzik a turizmus összeomlásának következményeit. 

A parajdi vészhelyzetet eredetileg 2025. május 8-án hirdették ki, miután a heves esőzések következtében megáradt Korond-patak áttörte a védelmet és elárasztotta a bányát. Hosszú ideig a környező házakba be sem mehettek a tulajdonosaik a vészhelyzet miatt, annak feloldása után is állandó aggodalommal figyelik a bányát. 

Drámai a helyzet az erdélyi kisvárosban, már gyakorlatilag alig vannak vendégek az egykori turistaparadicsomban, rengeteg vállalkozó kényszerült a roló lehúzására. Parajdon sokan családi vállalkozásként üzemeltetik a panziókat, szobákat, így nagyon sok esetben az egész család megélhetése bizonytalanná vált.

A parajdi sóbányát hatalmas kráterek borítják: