Rejtélyes májusi népi rituálék: ismered Babevő János mitikus titkát?

Május elején a magyar hagyományok szerint két kulcsfontosságú nap határozza meg a biztonságunkat és a jövő évi termést. Míg május 4-én, Szent Flórián napján a tűz pusztító erejét próbáljuk rituálékkal megzabolázni, addig május 6-án Babevő János ad jelet a veteményesekben. De vajon miért volt tilos a nőknek tüzet rakni, és miért pont most kerül a földbe a hüvelyes? Utánajártunk a legérdekesebb szokásoknak.

Május negyedike nem egy átlagos hétköznap a kalendáriumban. Ez a nap Szent Flóriáné, akit ma leginkább a tűzoltók védőszentjeként ismerünk, de régen a kovácsok, fazekasok és pékek is hozzá fohászkodtak. A népi emlékezet szerint Flórián nem ismer tréfát: ha nem adjuk meg a tiszteletet a tűznek, a házunk láthatja kárát.

Május első hete nemcsak a virágzásról szól. Szent Flórián és Babevő János napja szigorú szabályokat és bőséget ígérő jóslatokat tartogat. — Május első hete nem csak a virágzásról szól. Szent Flórián és Babevő János napja szigorú szabályokat és bőséget ígérő jóslatokat tartogat / Fotó: Wikipedia

A lángok ura: Szent Flórián és a tiszta kezek rituáléja

A legkülönösebb szokás a "tiszta kéz" törvénye volt. Régen úgy tartották, hogy ezen a napon csak a férfiak gyújthatnak lángot a kemencében vagy a tűzhelyen, de ők sem akárhogy! A szertartásos tűzrakás előtt kötelező volt az alapos kézmosás. A férfiak vizet permeteztek szét a helyiségben, mintegy megelőző csapásként a véletlen tüzek ellen. Ez a fajta mágia a "hasonlót a hasonlóval" elvén alapult: a víz jelenléte elijesztette a pusztító lángokat. Érdekesség, hogy sok vidéken a mesteremberek, például a pékek és kovácsok ilyenkor teljesen beszüntették a munkát, félve attól, hogy a szerszámaik közül kipattanó szikra szerencsétlenséget hoz.

Amikor a nőknek pihen a kötényük

Bár ma már furcsának tűnhet, a hagyomány szerint a nőknek ezen a napon távol kellett maradniuk a tűzgyújtástól. Ennek nem hímsoviniszta okai voltak, hanem mélyen gyökerező babonák: úgy hitték, a női kéz által gyújtott láng Szent Flórián napján "megvadulhat". A családok biztonsága érdekében tehát a férfiak vették át a konyhai előkészületek ezen részét is. Flórián alakja egyébként is a fegyelmet és a védelmet szimbolizálta, szobrai a mai napig sok régi parasztház homlokzatán ott állnak, kezében egy dézsa vízzel, amivel épp egy égő házat olt el.

Babevő János: A májusi fagyok vízválasztója

Alig ocsúdunk fel a tűz körüli izgalmakból, május 6-án máris egy újabb különös figura, Babevő János érkezik. A név hallatán egy falánk óriásra gondolhatnánk, de a valóság sokkal praktikusabb. Ez a nap a népi megfigyelések szerint az utolsó vízválasztó a fagyok tekintetében. A földművesek úgy tartották, ha János napján vetik el a babot, a lencsét és a borsót, akkor a zsenge hajtásokat már nem viszi el a késő tavaszi dér.

A "Babevő" jelző tehát nem az evésre, hanem a vetésre utal. Ez a nap egyfajta garancia volt a túlélésre, a vetés sikere az egész család téli élelmét befolyásolta. A gazdák ilyenkor árgus szemekkel figyelték az eget: ha az időjárás kegyes volt május 6-án, az bőséges termést és tele kamrát jósolt.

Miért érdemes ma is figyelnünk rájuk?

Bár ma már gombnyomásra gyújtunk tüzet és a hipermarketek polcairól vesszük a babot, ezek a napok emlékeztetnek minket a természet rendjére. Szent Flórián a figyelemre és az elemek iránti tiszteletre int, Babevő János pedig a türelemre: megvárni a megfelelő pillanatot, amikor a föld már készen áll az új élet befogadására.

Legközelebb, ha május elején tüzet gyújtunk a bogrács alatt, vagy elültetünk pár magot a kiskertben, jusson eszünkbe: tiszta kézzel és jó időzítéssel a szerencse is mellénk szegődik!