Alig tett esküt Magyar Péter, máris hibát hibára halmozott

„A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton a miniszterelnök első beszédében, s ez nem vet jó fényt hazánkra! Szerintem vannak hazánkban hozzáértőbb beszédírók. Összegyűjtöttem most párat, de majd készítek egy alaposabb elemzést is (...)!” – írta Facebook-oldalán a volt miniszterelnök főtanácsadója. Szalai Piroska első körben 8 dolgot is pontosított Magyar Péter kijelentései kapcsán.

Tévedések kontra tények

Szalai Piroska pontokba szedte Magyar Péter első parlamenti beszédének legfontosabb tévedéseit. Hosszú a lista!

1. Magyar Péter szerint: 3 millió ember él szegénységben

TÉNY: 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren JOBBAN teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.

2. Magyar Péter szerint: 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt

TÉNY: a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.

3. Magyar Péter szerint: 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben

TÉNY: Valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban.  Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.

4. Magyar Péter szerint:  a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni

TÉNY: idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.

5. Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette

TÉNY: a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.

6. Magyar Péter szerint: a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá

TÉNY: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek. 

7. Magyar Péter szerint: az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál

TÉNY: Az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.

8. Magyar Péter szerint: Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték

TÉNY:  A magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. LEGMAGASABB Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.

– írta Szalai Piroska. Jelezte: folytatás vérható.
Bejegyzését így zárta: „Addig is fontos látni, hogy ha ennyire elszúrjuk a kiindulási helyzetértékelést, akkor a rá épülő projektek, fejlesztések biztosan nem leszenek eredményesek! Nekünk, mérnököknek ezt tanították még az iskolában. Bízzunk benne, hogy a színház, a móka és a tánc mellett valaki a miniszterelnökségen majd a számokkal is foglalkozik. Mert ha nem, akkor bajban leszünk! Hajrá Magyarország!”