POLITIK
Viágos szavak.
Éles hangvételű bejegyzésben reagált a Fidesz frakcióvezetője Magyar Péter első miniszterelnöki megszólalására. Gulyás Gergely szerint az új kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az elmúlt 16 év eredményeit.
Nem sokkal azután, hogy az új Országgyűlés megalakult , a képviselők letették esküjüket, és Magyar Péter hivatalosan is Magyarország miniszterelnöke lett, megszólalt Gulyás Gergely is. A Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán gratulált az új kormányfőnek, ugyanakkor már első reakciójában éles kritikát is megfogalmazott az új miniszterelnök nyitóbeszédével kapcsolatban.
Gulyás leszögezte: az új kormánynak vitathatatlan demokratikus felhatalmazása van, hiszen a választók egyértelmű többséget biztosítottak számára céljai megvalósításához. A politikus ugyanakkor azt írta, hogy
Magyar Péter első nyilvános megszólalása „sok tekintetben komoly kétségeket ébresztett”.
A Fidesz frakcióvezetője különösen élesen reagált arra, ahogyan az új miniszterelnök a köztársasági elnökről beszélt. Gulyás szerint az államfő elleni személyes és politikai támadás, valamint annak hangneme méltatlan egy miniszterelnökhöz, és hangsúlyozta: a jogállam védelme nem jelentheti a közjogi intézmények vezetőinek támadását.
A köztársasági elnök semmilyen szempontból nem jelenti akadályát annak, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt a választási ígéreteit teljesíteni tudja
– fogalmazott bejegyzésében a Fidesz politikusa.
Gulyás emlékeztetett arra is, hogy bár a választók 16 év után a változás mellett döntöttek, ez szerinte nem törli el a korábbi kormányzati ciklusok eredményeit. A politikus felidézte, hogy a magyar választók korábban négy egymást követő alkalommal adtak felhatalmazást a Fidesz–KDNP-nek, és arra is utalt, hogy Magyar Péter maga is hosszú éveken át a polgári kormányzás résztvevője és kedvezményezettje volt.
A valóságtágadással nehéz nemzeti konszenzust teremteni
– húzta alá Gulyás Gergely.
Az elmúlt másfél évtized eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni
A frakcióvezető több gazdasági és társadalmi mutatót is felsorolt, amelyek szerinte igazolják az elmúlt másfél évtized kormányzati eredményeit. Gulyás szerint a szegénység felszámolását célzó minden előremutató kormányzati lépést támogatni fognak, ugyanakkor szerinte nem lehet elvitatni a Fidesz–KDNP elmúlt 16 évének eredményeit. A politikus azt írta,
„több mint egymillió új munkahely jött létre”, miközben 1,3 millió ember tudott kitörni a szegénységből, a gyermekszegénység pedig a felére csökkent.
Hozzátette, az uniós statisztikák is igazolják a javulást, miközben 2010 óta megduplázódott az ország gazdasági teljesítménye, jelentősen emelkedtek a bérek és a nyugdíjak. Gulyás arra is kitért, hogy
az egészségügyben 9 ezerrel több orvos és közel 20 ezerrel több szakdolgozó van, miközben jelentős béremelések történtek.
Gulyás Gergely szerint a választók nem azért döntöttek a változás mellett, hogy az új kabinet „letagadja” az elmúlt 16 év kézzelfogható eredményeit, hanem azért, mert a Tisza Párt több és jobb teljesítményt ígért.
Az új miniszterelnök az ígéretei közül csak az elszámoltatásról beszélt, noha egy ország várta azt, hogy valamit megtudjon a több száz kampányígérete megvalósításáról. Ezzel a kormányfő adós maradt
– fogalmazott.
A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor jelezte: az ellenzék szerepében minden előremutató kormányzati intézkedést támogatni fognak, de elvárják, hogy az új kabinet teljesítse a kampányban tett vállalásait.
Szalai Piroska a Fidesz képviselője beszédes lelárt is készített:
A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton a miniszterelnök első beszédében, s ez nem vet jó fényt hazánkra! Szerintem vannak hazánkban hozzáértőbb beszédírók.
Összegyűjtöttem most párat, de majd készítek egy alaposabb elelmzést is rövidesen, kövessétek figyelemmel a posztjaimat!
. Magyar Péter szerint: 3 millió ember él szegénységben
TÉNY: 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren JOBBAN teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.
. Magyar Péter szerint: 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt
TÉNY: a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.
. Magyar Péter szerint: 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben
TÉNY: Valójában közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.
. Magyar Péter szerint: a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni
TÉNY: idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad. A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.
. Magyar Péter szerint: a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette
TÉNY: a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk. Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.
. Magyar Péter szerint: a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá
TÉNY: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban. Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok valódi vagyonnal rendelkeznek. Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indlut el a CSOK, majd a CSOK+ és a falusi CSOK, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsön. Ennyi féle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek.
. Magyar Péter szerint: az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál
TÉNY: Az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban. Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk. Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.
. Magyar Péter szerint: Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték
TÉNY: A magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. LEGMAGASABB Európában. Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetelen.
Nos a többit majd a készülő hosszabb írásban elemzem.
Addig is fontos látni, hogy ha ennyire elszúrjuk a kiindulási helyzetértékelést, akkor a rá épülő projektek, fejlesztések biztosan nem leszenek eredményesek! Nekünk, mérnököknek ezt tanították még az iskolában.
Bízzunk benne, hogy a színház, a móka és a tánc mellett valaki a miniszterelnökségen majd a számokkal is foglalkozik. Mert ha nem, akkor bajban leszünk!
Hajrá Magyarország! 
A Tisza-kormány leendő belügyminisztere újra engedélyeztetné a pride-felvonulást
Pósfai Gábor, a Tisza-kormány leendő belügyminisztere szerint lehetővé kell tenni a pride-felvonulások megtartását. László Róbert baloldali elemző szerint ez szükséges döntés, míg Zárug Péter Farkas szerint a Tisza kiforgathatja az igazságot úgy, hogy előnyt kovácsoljanak belőle.
Lehetővé kell tenni a pride jogszerű megtartását – jelentette ki Pósfai Gábor leendő belügyminiszter a Telex újságírójának.
„Tényleg nehéz kijönni az elmúlt 16 évből, az egy teljesen abnormális helyzet volt, hogy egyáltalán felmerülhetett, hogy egy senki számára semmilyen módon nem káros rendezvényt ne lehessen megtartani Budapest utcáin. Most majd meg lehet tartani, megoldják a jogszabályi kereteket, nem igényel jelentősebb módosítást. Onnantól kezdve a kormánynak, Magyar Péternek, Pósfai Gábornak nem is kell erről beszélnie, nem az ő dolguk” – mondta erről László Róbert, a Political Capital elemzője a Telex élő műsorában.
A Telex másik vendége, Zárug Péter Farkas baloldali elemző szerint az új kormány ezt kihasználhatja, mert beállíthatják úgy, hogy ők nem pride-pártiak, csak megadják az állampolgároknak azt a jogot, ami nekik jár.
Már pótköltségvetésről beszél a leendő pénzügyminiszter – Brüsszelnek próbálnak megfelelni?
Még meg sem alakult a kormány, de már átszabnák a pénzügyeket.
Kármán András leendő pénzügyminiszter Forrás: MTI/Bruzák Noémi
– A kormány megvizsgálja a helyzetet, aztán egy új, felelős pótköltségvetést terjeszt be az idei évre – mondta újságíróknak Kármán András leendő pénzügyminiszter. A politikus a parlament szombati alakuló ülésének szünetében újságírók előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: a Fidesz-kabinet felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel. – Nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani – húzta alá. Hangsúlyozta, a jövő évi büdzsét egészen más alapokon fogják megtervezni – közölte.
A részletek egyelőre nem ismertek. A Világgazdaság cikke szerint a motiváció alapvetően kétféle lehet:
Az új kormány radikálisan és gyorsan vissza kívánja vonni elődje bizonyos intézkedéseit. Ezekkel kapcsolatban az áprilisi választáson győztes Tisza Párt azt ígérte, hogy ami jó belőlük, azt megtartják – egy pótköltségvetésből legalább részben kiderülhet, ugyanaz tartják-e jónak, mint a magyar háztartások.
A másik lehetséges motiváció:
olyan átrendezéseket kívánnak végrehajtani, amelyekkel meggyőznék Ursula von der Leyen Európai Bizottságát, hogy folyósítsa azokat a visszatartott eurómillárdokat, amelyeknek az utalási feltételeit augusztus 31-ig kell teljesíteni – tehát sürgős.
A két indok együtt is létezhet, a megfogalmazás módjából azonban („felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel”), inkább arra lehet következtetni, hogy főleg az utóbbiról van szó.
Ripost hírek
