Nagypéntek a kereszténység szomorú ünnepe: így emlékeznek Jézus kereszthalálára a világban
A csend, a harangok elnémulása, a passió olvasása és a kereszt előtti hódolat mind ugyanarra emlékeztet: Krisztus szenvedésére és halálára. A kereszténység az egész világon megemlékezik nagypéntekről.
Nagypéntek a keresztény év egyik legmegrendítőbb napja: Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja, ezért a liturgia, a templomok és a népi vallásosság nyelve is visszafogottabb, komorabb ilyenkor. A római katolikus hagyomány szerint ez teljes böjti nap.
A történelmi egyházakban ez a csend, a böjt, a bűnbánat és az elmélyülés ideje. A római katolikus hagyományban nagypénteken nincs szentmise; helyette az Úr szenvedésének ünneplése áll a középpontban passióolvasással, egyetemes könyörgésekkel és a kereszt előtti hódolattal. A világ különböző tájain ezt körmenetek, keresztutak, néma virrasztások vagy éppen a templomok dísztelen csendje kíséri. Ehhez kapcsolódik a régi mondás is, hogy ilyenkor „a harangok Rómába mennek”, ami azt jelenti, hogy nagycsütörtök estétől a húsvéti vigília Glóriájáig (praktikusan a nagyszombat esti feltámadási miséig) elnémulnak a harangok. A hallgatás a gyász és a várakozás jele, helyüket sokfelé kereplők vették át. A kifejezés ezért egyszerre őriz liturgikus fegyelmet és költői népi képzeletet — talán ez adja nagypéntek különös, nehezen felejthető hangulatát is.
A különböző népek nagypénteki hagyományait bemutató galériánkat a képre kattintva nézheted meg!
Galéria: Nagypéntek a világ körül
1/15
Mexikó
Ripost hírek
