INSIDER
A néma sikoly már nem segít: az MI már a gondolatodba is belelát!
Kéz a kézben járnak azok a kutatások, amelyek egyszerre különös és hátborzongató jövőt tárnak elénk. Miközben Elon Musk gondolattal irányítaná a gépeket, a mesterséges intelligencia (MI) más vizekre is engedi az emberiséget: fejben dúdolt dalokat is képes felismerni! Ez nem sci-fi, hanem már a valóság!
Rémisztőnek tűnhet elsőre, hogy milyen rohamtempóban fejlődik a mesterséges intelligencia. Az MI-technológia évekkel ezelőtti piacra dobása óta a kutatók átlépték a Rubicont, és most már olyan új határokat feszegetnek, ami már nem egy sci-fi könyv izgalmas fejezete, hanem a valóság: gondolatolvasás és a magunkban dúdolt zene pontos felismerése. Keleti Arthur jövőkutató szerint egy izgalmas időszakot élünk, ám vannak, akik inkább óva intenek attól, hogy mindent megengedjünk az MI-nek.
Gondolatolvasásra is képes az MI?
Már-már rémisztő, milyen eredményeket érnek el a legújabb kutatások:
- a többi között a Texasi Egyetem,
- a Google DeepMind,
- a Meta
- és Elon Musk cégbirodalmának
kísérletei is új szintre emelik az MI tudását. Telik az idő, és a mesterséges intelligencia egyre okosabb. Vagy épp túl okos? A legújabb MI-kísérletek óriási eredményeket érnek el: a mesterséges intelligencia mára nemcsak szöveget ír és képet generál, hanem az emberi agy elektromos jeleiből rekonstruálja, hogy mit olvasol, mit látsz – legújabban pedig már új szuperképessége is van: kitalálja, hogy milyen zenét hallgatsz.
Noha ez nem azt jelenti, hogy a hangot „hallja”, tehát fülei nincsenek. Ennél azért finomabb „érzékszervekkel” dolgozik; a zene erős matematikai és ritmikai struktúrákból áll – az MI boszorkány konyhájának alapanyagai épp az utóbbiak. Belőlük dolgozik, és most már képes arra, hogy a „belül”, fejben vagy ténylegesen dúdolt dalok matematikai és ritmikai mintáját felismerje, és így pontosan beazonosítsa az adott dalt.
„Ehhez úgynevezett fMRI-szkennert használnak a kutatók. Az ott fekvő emberek agyi aktivitása alapján a Meta és Google kísérletei és rendszerei mondatokat dekódolnak 80 százalékos betűpontossággal, a legfrissebb zenei felismerőfolyamat pedig már nem egyetlen, egyénileg betanított alanyra működik, hanem általánosítható – ez az a határ, amelynek átlépése laboratóriumi érdekességből valódi alkalmazást csinál” – kezdte el részletezni Keleti Arthur jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója a Ripostnak.
Az óriáscégek éles versenyben vannak, hogy az emberi tudatra elsőként ráeresszék a mesterséges intelligenciát. Elon Musk Neurolinkkel, egy agyba beültetett elektródával kacérkodik.
A betegek gondolattal irányítanak számítógépet, és a következő lépés a kimondani szándékozott szavak dekódolása, tehát nemcsak a mozdulatot, hanem a belső monológot is. A két fejlődési vonal – a nem-invazív fMRI-elemzőfolyamat és az invazív implantátum – egymást erősíti: együtt lefedik az agy szenzoros és motoros oldalát, és körvonalazódik egy teljes térkép arról, mi folyik odabent az agyban.
– magyarázta Arthur.
Mi lesz ebből a rohamtempóból?
Az emberek csak kapkodják a fejüket, milyen gyors fejlődésnek indult a mesterséges intelligencia. Van, aki emiatt már a vészféket is behúzná.
„Nita Farahany jogász-professzor véleménye szerint az agy MI-feltérképezése veszélyes. Az, hogy a saját gondolataid felett te rendelkezz ma egyetlen országban sem védett törvényi szinten, a fogyasztói agyi szenzorok adatait pedig a cégek szabadon adhatják-vehetik. A zenehallgatás rekonstrukciója azért különösen riasztó jelzés, mert a hallgatott zene passzív, nem szándékolt mentális tartalom – senki nem dönt tudatosan arról, hogy „most épp elárulom az agyammal, hogy The Weeknd-et hallgatok" –, és pontosan ez a fajta nem-tudatos kiszivárgás az, amelyre a jelenlegi adatvédelmi törvények teljesen vakok” – húzta alá a jövőkutató.
A munkáltató, aki tudja, mennyire vagy koncentrált; a biztosító, aki látja az érzelmi állapotodat; a bíróság, amely az agyad „vallomását" bizonyítékként használja – ezek nem disztópikus forgatókönyvek, hanem a meglévő technológia logikus következményei, amelyek ellen ma semmilyen jogi védelem nem áll
– hangsúlyozta.
Az igazi kérdés szerinte nem az, hogy képes-e az MI az agyból zenét, szöveget vagy érzelmeket olvasni, hiszen a válasz egyértelmű igen.
„Inkább az a kérdés, hogy mire a társadalom rádöbben, hogy ezt kéne szabályozni, addigra hány millió embernek lesznek az agyi adatai valahol egy szerveren, és kinek a kezében” – zárta szavait.
A mesterséges intelligenciával a világ urai is lehetünk:
Ripost hírek
