
Fej a kerítésben, Lego az orrban - így lesznek akcióhősök a „veszélyes kétévesek”
Kovácsoltvas kerítés, vécéülőke, radiátor, a gyerekek számára mind izgalmas kaland terepe lehet. A mentésekről szóló kedves, humorral átszőtt beszámolókkal a katasztrófavédelem nemcsak mosolyt csal az arcokra, de fontos üzenetet is közvetít: a megelőzés életet menthet a veszélyes kétévesek akcióit illetően is.
Akinek gyereke van tudja, hogy egy percre sem szabad őket egyedül hagyni. De hiába, hiszen így is megoldják a „veszélyes kétévesek”, hogy legyen min aggódniuk a szülőknek, akik sokszor a katasztrófavédelemhez fordulnak segítségért, ha beszorul a gyerek lába az etetőszékbe, vagy a nem jön ki a gyerek feje a vécéülőkéből. Az esetekről aztán kedves posztokat írnak a Katasztrófavédelem munkatársai.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság /
Veszélyes kétévesek és a Facebook posztok
Néhány éve úgy gondolták a katasztrófavédelem munkatársai, hogy milyen jó lenne az, ha felhívnák a figyelmet arra is, amikor felnőttek helyett gyerekeket mentenek. Olyanokat, akik látszólag semmi rosszat nem tettek, csak éppen önmagukat sodorták veszélybe egy rossz mozdulattal, egy kíváncsiságból eredő rosszasággal. A „veszélyes kétévesek” azaz a VK aztán annyira akcióba lendültek, hogy nincs megállás! Mintha egymás között valamilyen titkos csatornán kommunikálnának, ahol megosztják legvadabb elképzeléseiket arról, hogy lehet a szülőket „halálosan” megijeszteni.

Rengeteg visszajelzés érkezik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtóosztályára, a posztok olvasói olvadoznak a picik cuki történetein, amelyek nagyon kedvesen, akcióhősként mutatják be a „veszélyes kétéveseket.” Mukics Dániel az OKF szóvivője elárulta kik írják ezeket a posztokat, és miért:
Nagyon gyakori, hogy a gyerekek csibészkednek amikor egy pillanatra magukra maradnak, megvan a baj, mi pedig megyünk és megmentjük őket. Látszólag ártalmatlan helyzetek ezek, de akár életveszélybe is kerülhet a gyerek ilyen szituációban, például ha kizárja a szüleit a lakásból. Ilyenkor a tűzoltók és a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok szóvivőinek visszajelzései alapján jut el hozzánk az információ, hogy mi történt pontosan. Mi pedig, akik a közösségi oldalakkal, a megjelenésekkel foglalkozunk. megírjuk a sztorikat úgy, hogy az olvasót szórakoztassuk is, ne csupán informáljuk őket, így jobban fel tudjuk hívni a figyelmüket a megelőzésre, hiszen emberibb és olvasmányosabb formában adjuk közre a történeteket, és nem száraz esetleírásként.
- mondta el az alezredes.

Rosszaság, csibész!
A szóvivő szerint a gyerekek jellemzően kétéves korukra válnak annyira csibésszé, hogy sokszor veszélyes helyzetbe sodorják magukat. Ebben a korban a VK tagjai még nem tudják felmérni a rájuk leselkedő veszélyt, pedig egy lego az orrnyílásban például nagyon veszélyes lehet.
Megoldhatatlan, hogy a szülők 24 órán át egy pillanatra se forduljanak el a gyerektől, a »Veszélyes Kétévesek« kihasználva ezt az egy, adódott pillanatot, akcióba lendülnek. Nekem is van gyerekem, és bizony én magam is tudom, hogy mennyire kiszámíthatatlanok a kicsik ebben a korban.
- tette hozzá Mukics Dániel.

A tűzoltók minden esethez kimennek, hogy megmentsék azokat, akik veszélybe kerültek. Adódnak azonban vicces helyzetek is. Mukics Dániel most megosztja a Ripost olvasóival is a számára legmulatságosabb történetet:
Valaki felhívta a tűzoltóságot, hogy segítsenek, mert beszorult a »kicsi baba« a radiátor alá. A felfokozott idegállapotban a bejelentő hadart, zaklatottan beszélt. A tűzoltók kimentek a helyszínre, ahol meglepődve tapasztalták, hogy a »kicsi baba« helyett egy »kis chiwawa« feküdt beszorulva a radiátor alatt. Természetesen minden élet számít, a tűzoltók megmentették a kiskutyát a radiátor fogságából. Nagyot nevettem az eseten.
- meséli a szóvivő mosolyogva.

Nézzünk pár esetet:
- A „beszélő” kerítés (Szolnok)
Egy kisfiú a feje köré vette a kovácsoltvas kerítés két oszlopa közötti rést, hogy jobban kilásson az utcára, de a fülei miatt már nem tudta hátrahúzni a fejét. A tűzoltók feszítő-vágó berendezéssel tágították ki a vasrudakat.
2. A „Vécédeszka-nyaklánc” (Szeged)
Egy kisgyerek úgy gondolta, a vécédeszka belső nyílása tökéletes keret az arcának. Bedugta a fejét, de a fülei és az álla miatt a deszka rászorult a nyakára, mint egy középkori kaloda. A szülők bevitték a gyereket a tűzoltóságra, a szegedi tűzoltók egy speciális szerszámmal vágták ketté az ülőkét.
3. A „Legó az orrban” – emelt szinten (Budapest)
A gyerek egy komplett mini műanyag dínó lábát szippantotta fel olyan mélyre, hogy a mentőknek speciális endoszkópos csipesszel kellett kihalászniuk azt, mert a gyerek minden levegővételnél mélyebbre szippantotta. A mentők szerint a kisfiú a műtét után csak annyit kérdezett: „Ugye megvan a dínó lába? Mert sántítani fog.”





