Jégtörő Mátyás babonája: kiderül, mikor jön a tavasz és milyen lesz a termés

Az idő- és terményjósló nap Szent Mátyás apostol ünnepéhez kötődik, akinek alakja összefonódott a tél megtörésével. A népi hiedelem úgy tartja, ha Jégtörő Mátyás napján fagy és vastag jég borítja a tavakat, folyókat, akkor Mátyás a bárdjával megtöri a jeget és hamarosan enyhülés jön. Ha nem talál jeget, akkor bizony csinál, vagyis újra beköszönt a hideg. A mondás eredete a régi paraszti megfigyelésekből fakad: a természet apró jeleiből próbálták kifürkészni, mikor érkezik a tavasz és milyen termés várható.

Jégtörő Mátyás elárulja, hogy mi vár ránk

A népszokás szerint ilyenkor a gazdák figyelték a vízpartokat és az időjárás minden rezdülését. Úgy tartották: ha február 24-én, Mátyás névnapján enyhül az idő és olvad a jég, akkor bőséges gabona- és szőlőtermés, valamint tojáshozam várható. Ha viszont kemény fagy köszönt be, az rossz évet jelezhet a vetéseknek.

Mit mutat most az előrejelzés? A Köpönyeg szerint a következő napokban változékony időre számíthatunk: hajnalban még csípős fagyok lehetnek, napközben azonban egyre több helyen kúszik 5–10 Celsius-fok közé a hőmérséklet. Az éjszakai lehűlés és a nappali enyhülés igazi „jégtörő” hangulatot hozhat.

A hirtelen hőingadozás azonban nemcsak a jeget, hanem a szervezetünket is próbára teszi. Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Kilinka igazgatója szerint az erős frontváltások fejfájást, vérnyomás-ingadozást, fáradtságot okozhatnak. A szakember azt tanácsolja, ilyenkor figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, pihenjünk többet és kerüljük a hirtelen megterhelést.

Régen nem volt hivatalos időjárás előrejelzés 

Magyarországon 1870-től elérhető hivatalos időjárás előrejelzés. Előtte a gazdák kizárólag saját megfigyeléseikre és a népi tapasztalatokra hagyatkoztak: figyelték a szelet, a felhőket, az állatok viselkedését, a hőmérsékletet. Így alakultak ki az olyan időjósló napok, mint Szent Mátyás apostol napja. Nem volt műhold, radar, sem országos adatgyűjtés, a természet volt a „meteorológiai szolgálat”. Bár tudományos bizonyíték nem támasztja alá a jóslatokat, a gazdák évszázadokon át figyelték ezt a napot. Február 24. így ma is a népi kalendárium fontos dátuma maradt.