Alapjogokért Központ: Hét százalékkal vezet a Fidesz a Tisza előtt

A Fidesz-KDNP országos listáját a biztos szavazó pártválasztók 49 százaléka támogatná egy most vasárnap esedékes választáson, míg a Tisza Pártra 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ friss, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. A pártpreferencia-adatok az utóbbi hónapokban hibahatáron belüli mértékben változtak, a kormánypártok előnye 5 és 9 százalékpont között stabilizálódott – ugyanakkor ezen választásra is igaz, hogy „csak a végén van vége”. A jobboldal dinamikája mögött a biztos kormányzati teljesítmény húzódhat meg, valamint a határozott kiállás a háborúval, annak finanszírozásával, valamint az ukrán EU-tagság erőltetésével szemben. A Tisza Párt hátrányát viszont többek között az okozhatja, hogy a választók többsége számára „veszélyesen ismerős” baloldali mintát követ: külső erőcentrumokkal – Brüsszel és Kijevvel – szövetkezik a multinacionális nagytőke érdekében, politikájában marginalizálva a stratégiai magyar szempontokat. 

Az Alapjogokért Központ 2025 októbere óta havi rendszerességgel publikálja országosan reprezentatív pártpreferencia-becsléseit. Az őszi politikai szezon indulása óta a népszerűségi trendek egyértelmű helyzetről árulkodnak: a Fidesz-KDNP vezető pozícióját stabilizálta, előnyét pedig a kezdeti 5 százalékpontról – a legfrissebb adatok alapján – 7 százalékpontra növelte. A kormánypártok stabil előnye az aktuális adatfelvétel szerint is megmaradt: a biztos szavazó pártválasztók 49 százaléka voksolna egy most vasárnap esedékes választáson listájukra. A Fidesz áll tehát nyerésre, de a verseny nyitott: nem dőlhetnek hátra a kormánypártok győzelmét váró szimpatizánsok, a mobilizáció ezúttal is kulcsfontosságú feladat lesz. A Tisza Párt ugyanezen a bázison 42 százalékon áll, támogatottsága ugyan mérsékelten ingadozik, de továbbra is számottevő, a trendek ugyanakkor arra mutatnak, hogy inkább a korábbi baloldali összefogás politikai teréből merít, és annak szavazói bázisát szervezi újra.
A stabil kormánypárti vezetés hátterében erős társadalmi igény áll: a választók többsége kiszámíthatóságot és biztonságot vár a politikától, nem szeretne visszatérni a Brüsszelből diktált megszorítások, a folyamatos „racionalizálás” és az adóemelések korszakához. A Fidesz-KDNP és a pártszövetséget támogatók is elutasítják az orosz-ukrán háború finanszírozását és azokat a 2 brüsszeli terveket is, amelyek a nemzeti közteherviselési rendszerek átalakítását sürgetik Ukrajna és a háború finanszírozása érdekében. Magyar Péter és pártja ezzel szemben bizonytalanságot – „nem fogunk mindent elmondani, mert akkor megbukunk” – sőt, a brüsszeli fősodor döntéseinek végrehajtását emelte programja részévé, amit a választók egyre jelentősebb része láthatóan veszélyként értékel: a Századvég felmérése alapján a magyarok 52 százaléka szerint Orbán Viktor tudja Magyarország háborúba sodródását megakadályozni, míg Magyarról ezt csak 36 százalék feltételezi. 
A februári adatfelvétel alapján a Mi Hazánk jutna még be a parlamentbe, őket a biztos szavazó  pártválasztók 5 százaléka támogatja. Ezúttal sem érte el a mandátumszerzési küszöböt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (2 százalék), valamint a Demokratikus Koalíció (2 százalék).

Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásai 2025. október 13-16., november 10-13., december 15-18., valamint 2026. január 05-08. és február 02-05. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készültek. Az egyenként 1000 fős minták reprezentatívak a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.