
Magyar Péter szerint a rezsicsökkentés humbug. Eltörlése évi 800 ezer forintot venne ki az emberek zsebéből
A Tisza energiaprogramja nem sok jót ígér a családoknak. Magyar Péterék terve milliókat taszítana szegénységbe.
Magyar Péter szerint a rezsicsökkentés humbug. A Tisza környékén feltűnt szakértők, legutóbb például Surányi György volt jegybankelnök is a családokat támogató program megszüntetése mellett érvelt.

Magyar Péterék energiaprogramja háromszorosára növelné a rezsit
Magyar Péter korábban úgy fogalmazott:
„A rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés.”
A Tisza elnöke egész egyszerűen elhallgatta azt a tényt, amit a hivatalos uniós statisztikák is igazolnak, hogy a magyar családok fizetik a legkevesebbet az energiáért az EU-ban.
- A villamos energia ára Magyarországon 2025 első félévben 10,4 euró volt 100 kWh-ként, az európai átlag pedig 28,7 euró.
- A földgáz ára hazánkban 3,07 euró volt 100 kWh-ként, szemben az uniós átlag 11,4 euróval.
Míg az EU-ban az áramra és gázra szánt kiadások a háztartások jövedelmének átlagosan 4,4 százalékát viszi el (de például Észtországban, Lengyelországban nyolc százalékát), addig hazánkban ez mindössze 2,9 százalék, ami a legalacsonyabb érték az unióban.
Surányi György több fórumon is arról beszélt, hogy a rezsicsökkentéshez hozzá kell nyúlni.
A Századvég egyik tanulmánya rámutatott: ha a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter teljesítené Brüsszel elvárását és elvágná az orosz energiahordozóktól hazánkat, az egy átlagos magyar család áram- és gázszámláját évente 510 ezer forinttal, egy alacsony jövedelműét pedig 540 ezer forinttal növelné. Ezt több mint egymillió háztartás nem tudná kifizetni.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint, ha megszűnne a rezsicsökkentés, és a lakosságnak a piaci árat kellene fizetnie, akkor a lakossági áramszámlák 3,6-szorosukra, a gázszámlák pedig 3,5-szőrösükre növekednének.
A benzin és gázolaj drágulása a közvetlen mobilitási kiadásokon keresztül további 18 ezer forint többletet jelentene. Végül az energia- és üzemanyagárak emelkedése más termékekbe és szolgáltatásokba is begyűrűzne, ami három év alatt összesen 9,7 százalékos közvetett többletinflációt, azaz egy főre vetítve havi 70 ezer forintos, évi több mint 800 ezer forintos költségnövekedést eredményezne.
Ezzel szemben az energiaügyi miniszter rendelete rögzítette: a jelenlegi szabályozás továbbra is Európa legalacsonyabb áram- és gázárait garantálja a magyar családok számára, így a rezsivédelmi rendszer 2026-ban is érdemi védelmet nyújt a háztartásoknak.






