„Ma már százezrek dolgoznak úgy, hogy korábban erre nem volt esélyük.” - Hatalmas eredmények a fogyatékosságügyben

Az elmúlt években a foglalkoztatás, az ellátások és az érdekképviselet területén is történelmi léptékű előrelépések valósultak meg a fogyatékossággal élő emberek érdekében - erről beszélt Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára az Esélyünk elnevezésű portálon csütörtökön közzétett interjúban.

– Államtitkár úr, ha számokkal és kézzelfogható változásokkal kellene jellemeznie az elmúlt időszakot: melyek azok az intézkedések, amelyek a legnagyobb érdemi javulást hozták a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életében?

– Ha az intézkedések anyagi és foglalkoztatási oldalát nézzük, egyértelmű, hogy minden területen komoly előrelépés történt. Az egyik leglátványosabb eredmény a foglalkoztatás bővülése: míg 2010-ben a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek mindössze 18 százaléka dolgozott, addig 2025-re ez az arány eléri az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ma már százezrek nem segélyekből, hanem munkából tartják el magukat és családjukat. A rehabilitációs célú foglalkoztatásra akkreditált munkáltatóknál 2024-ben 69,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 74,9 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. Ebből 2025-ben 367 akkreditált munkáltatónál több mint 30 ezer ember foglalkoztatása valósul meg. A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági és rehabilitációs ellátásaira 2025-ben 404,1 milliárd forint jutott, 2026-ra pedig már 419,8 milliárd forintot tervez a költségvetés. Emellett az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja összesen 24,2 milliárd forinttal növekedett.

Ezek az eredmények azonban nemcsak a pénzügyi és foglalkoztatási támogatásokban mérhetők. Az életminőség javítását szolgálja az is, hogy 2017-ben a magyar Országgyűlés egyhangúlag megszavazta a Braille-nyomtatók és Braille-kijelzők áfájának 27%-ról 5%-ra csökkentését, így ezek az eszközök könnyebben hozzáférhetővé váltak a fogyatékossággal élők számára. A sport és a társadalmi részvétel területén jelentős előrelépés, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság versenyein ma már közel 20 000 fogyatékossággal élő sportoló több mint 100 sportágban mérheti össze tudását, ami a rendszeres mozgást és a közösségbe való aktív bevonódást is támogatja. Az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéséről szóló megállapodás biztosítja, hogy nemzeti ünnepeket csak az érintett szervezetek bevonásával, előzetes konzultációt és helyszínbejárást követően lehessen megszervezni, így a részvétel mindenki számára egyenlő esélyekkel biztosított.

A gyermekek és családok támogatása szintén erősödni tudott: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége által megrendezett Sérült Gyermekek Napján 2025-ben 9000 sérült gyermek és kísérője vehetett részt ingyenesen a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a résztvevőket pedig a helyszínre a Volánbuszok és a MÁV vonatai térítésmentesen szállították. A mobilitás és az önálló életvitel támogatása érdekében a Belügyminisztérium AUTOPLUSZ pályázata 2023-ban 

Az intézményi keretek is megerősödtek: a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkársága 2024. szeptember 1-jétől dr. Kósa Ádám vezetésével új szervezeti keretbe foglalta a fogyatékosságügy stratégiai irányítását, összekapcsolva a kormányzati szereplőket a civil szervezetekkel, és biztosítva a „Semmit rólunk nélkülünk!” elv gyakorlati érvényesülését. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, 16 tagú összetételével, minden fogyatékossági ágat képviselő civil szervezetet bevonva, intézményes fórumként működik a párbeszédre. Az ágazatok közötti szakmai összefogást a 2024-ben létrehozott Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság biztosítja, amely javaslattevő, tanácsadó és véleményező szervként támogatja az ENSZ-egyezmény végrehajtását, nyomon követi a kohéziós források felhasználását, véleményezi a jogszabályokat, és előkészíti az új Országos Fogyatékosságügyi Programot.

A 2015–2025 közötti program 2025 végén lezárul, így 2026. január 1-jén új, 11 évre szóló Országos Fogyatékosságügyi Program lép hatályba. Az új program célja egy befogadó társadalom kialakítása, ahol mindenki számára biztosított az önálló életvitel és az egyenlő esélyű hozzáférés. A költségvetési támogatások és a civil szervezetek megerősítése terén is jelentős előrelépés történt: a fogyatékosságügyi civil szervezetek támogatása 2010 és 2025 között 463,5 millió forintról 1,732 milliárd forintra nőtt, erősítve ezzel a civil szféra kiszámítható és biztonságos működését.

„Ma már százezrek dolgoznak úgy, hogy korábban erre nem volt esélyük – ez nem szociálpolitika, hanem esélyteremtés.”

- mondta el az interjúban Kósa Ádám, amelynek teljes szövegét ide kattintva olvashatod el.