A magyar maffia véres aranykora – kegyetlen leszámolások határozták meg a ’90-es éveket
A rendszerváltás utáni években Magyarországon soha nem látott erőre kapott a szervezett bűnözés. A leszámolásokkal és robbantásokkal tarkított korszak középpontjában gyakran Portik Tamás állt, akinek neve a ’90-es évek legbrutálisabb alvilági ügyeinél rendre felmerült.
A rendszerváltás utáni évtized a magyar alvilág felemelkedésének legintenzívebb időszaka. A ’90-es években olyan brutális leszámolások rázták meg az országot, amelyek ma is hátborzongató részletességgel élnek a köztudatban.
Miről szólt az első rész?
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, miként fonódott össze a felvidéki, magyar ajkú maffia és a hazai alvilág, és felelevenítettük a legismertebb alvilági figurák szerepét. Szó esett Döcher György brutális kivégzéséről, az Aranykéz utcai robbantásról, valamint Tanyi György újbóli szabadlábra kerüléséről is. Egyetlen név azonban újra és újra felbukkant a háttérben: Portik Tamásé. Ebben a cikkben legfőképp Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását dolgozzuk fel, a nyolcvanas évek kezdetétől napjainkig.
Cikksorozatunk második részében, tovább mélyülünk a korszak legsötétebb ügyeiben. Vajon kinek álltak érdekében a politikai robbantások? Kik segítették Portik Tamást? Mi vezetett végül a bukásához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Egy utcagyerek az alvilág csúcsán
Hogyan lesz egy telefonfülkéket feltörő fiatalból néhány év alatt az ország egyik leggazdagabb és legrettegettebb bűnözője?
Portik Tamás már fiatalkorúként börtönbe került. Szabadulása után telefonfülkéket tört fel. Később a budapesti éjszakában kidobóként dolgozott. A karrierjében fordulópontot jelentett, amikor megismerkedett az alvilág egyik ismert figurájával, Drobilich Gáborral, majd rajta keresztül Ferencsik Attilával. A hármas együtt vágott bele az úgynevezett „olajozásba” – abba a tevékenységbe, amely a ’90-es években a szervezett bűnözés legnagyobb bevételi forrásává vált.
Az olajszőkítés
A rendszerváltás után az olajszőkítés jelentette a leggyorsabb tőkefelhalmozási lehetőséget. Portik Tamás 1994-ben részt vett az Energol Rt. megalapításában és később az olajszőkítési ügyek egyik kulcsszereplőjévé vált.
Portikot végül soha nem ítélték el az Energol-ügyben, tetteinek nagy része később el is évült. Amikor 1996-ban a rendőrség komolyabban nyomozni kezdett, Portik eltűnt az országból. Hosszú éveken át külföldön bujkált, miközben Magyarországon sorra robbantak ki az alvilági leszámolások, amelyek feltételezhetően Portik megrendelésére történtek.
A leszámolások véres évei: ‘95-ben kezdődött az ámokfutás
1995. július 15-én sokkoló gyilkosság rázta meg a fővárost. Muskovics Gyula, Portik Tamás régi barátja Budán, a Zugligeti úton lett merénylet áldozata. A támadás különös kegyetlenségét tovább fokozta, hogy Muskovics éppen az újdonsült feleségével volt, a pár egy nappal korábban kötött házasságot.
A lövések végeztek Muskoviccsal, felesége túlélte a támadást.
A nyomozás során Portik Tamás neve itt is felmerült, ám sokáig nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely vádemeléshez vezetett volna. Később azonban új részletek kerültek napvilágra. Boros Tamás videóvallomásában elmondta, hogy Portik egyszer az Egyesült Államokban dicsekedett azzal: ő rendelte el Muskovics megölését. Boros állítását Lakatos András is megerősítette, aki szintén Portikot nevezte meg a gyilkosság felbujtójaként.
Véres napok Budapesten
Muskovics meggyilkolása után szabadult csak el a pokol igazán.
- 1996. november 1-jén Óbudán lelőtték Prisztás Józsefet. A vállalkozó és Portik között egy többszázmillió forintos ingatlanügy miatt alakult ki konfliktus. Portikot később felbujtóként, jogerősen 15 év fegyházra ítélték az ügyben.
- Merénylet az ügetőn: tizenkét nappal Prisztás halála után, az ügetőn rálőttek Lakatos Csaba fogathajtóra. Bár a támadást túlélte, a lövést leadó Tanyi György később beismerte: Portik kérésére cselekedett.
Volt, amikor a mentor is célkeresztbe került
Prisztás meggyilkolása után pár nappal újabb merényletet rendeltek el. Ekkor megkísérelték megölni Totka Pált, aki egykor bokszolóként és mentorként is fontos szerepet játszott Portik Tamás életében. Totka volt az, aki fiatal korában felkarolta Portikot, ökölvívásra tanította, és bevezette az éjszakai élet világába.
A merényletkísérlet hátterében súlyos tartozások állhattak.
Necz István, az Energol egyik vezetője Totka Pálnak – ahogyan Portik Tamásnak is – jelentős összegekkel tartozott. A konfliktus akkor éleződött ki, amikor Totka egyértelművé tette: követeli, hogy az adósságot először neki fizessék vissza.
A Fenyő-gyilkosság
1998. február 11-én Budapest belvárosában, saját autójában lőtték le Fenyő János médiavállalkozót. A kivégzést a szlovák bérgyilkos Jozef Roháč hajtotta végre. Az ügy évtizedekig húzódott, míg végül 2017-ben jogerős ítélet született: Roháč életfogytiglant, Portik Tamás pedig 13 év börtönt kapott felbujtásért.
Az Aranykéz utcai robbantás
1998. július 2-án az egész országot sokkolta a hír: felrobbantották Boros József autóját az Aranykéz utcában. A merényletnek rajta kívül három ártatlan járókelő is áldozatul esett.
Boros korábban rendőrségi videóvallomást tett az alvilág működéséről, láthatóan túl sokat tudott. A robbantás elkövetője szintén Roháč volt, a háttérben pedig ismét Portik neve merült fel.
Egy barát, aki túl sokáig élt
1999. május 5-én Portik egykori barátját és régi társát, Gyüre Józsefet, budapesti, Karinthy utcai albérletében fejbe lőtték. Holttestét csak 12 nappal később találták meg. Az ügy sokáig megoldatlan maradt, és csak 2021-ben kezdték Portikhoz kötni a gyilkosságot.
Portik visszatérése és bukása
2003-ban Portik Tamás segítséget kért Gyárfás Tamástól, a Nap TV producerétől, hogy törvényesen hazatérhessen Magyarországra. Nem sokkal később törölték a körözési listáról, és vállalkozóként tért vissza. Gyárfás szerepére nem derült fény, így arra sem volt bizonyíték, hogy bármi köze lenne a történtekhez.
Portik ugyan visszatért, ám 2012-ben a rendőrök budai villájában őrizetbe vették. Ezt követően egymás után kerültek bíróság elé a régi ügyek: Prisztás József meggyilkolása, a Fenyő-gyilkosság, az Aranykéz utcai robbantás.
Bár számos ügyben született ítélet, a legsötétebb akciók egy része máig homályban maradt. Nem csoda, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is vizsgálja az alábbi ügyeket:
- a Muskovics-gyilkosságot,
- és a Totka elleni merényletkísérletet.
Ripost hírek
