Magyar Péterék a kis cégeket sem kímélnék. A munkahelyek kétharmada kerülne veszélybe

Támogatáscsökkentés, adóemelés, pénzelvonás. Magyar Péterék a kisvállalkozásokat is megsarcolnák.

Magyar Péterék kiszivárgott gazdasági tervezete a vállalkozásoktól összességében 3700 milliárd forintot vonna el adó- és járulékemeléssel, a különféle támogatások visszavágásával, megszüntetésével. Ez a legkisebb cégek jelentős részét csődközeli helyzetbe hozná, a munkahelyek kétharmada kerülne veszélybe.

Magyar Péterék szerint túl sok támogatást kapnak a vállalkozások

A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András szerint a magyar állam túl sok pénzzel támogatja a vállalkozásokat, emiatt felülvizsgáltatná a teljes magyar támogatáspolitikát. Minderről a Mandiner írt azután, hogy a birtokába kerültek Kármán Corvinus egyetemen tartott prezentációjának diái. Innen tehát az előadás szerint jelentős pénzeket lehetne megtakarítani, ami nem más lenne, mint pénzelvonás - összegzi a Mandiner.

Palóc André közgazdász, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője Kármán kijelentésével kapcsolatban a Kontextus Cash Talk legújabb adásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg Európa legalacsonyabb társasági adója van érvényben, amelynek mértéke 9 százalék.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint azok a közgazdászok, akik csak a GDP-adatokat és az exportot nézik (ahol a multik dominálnak), hajlamosak elfelejteni, hogy a társadalom szempontjából a foglalkoztatás a legfontosabb.

“Ha elvesszük a támogatásokat a kicsiktől – ahogy azt a Tisza Párt tervezi –, akkor a magyar munkahelyek kétharmada kerülhet veszélybe.”

Magyarországon a mikro-és a kisvállalkozások jelentik a gazdaság gerincét, a cégek majdnem 95 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, és a versenyszféra munkavállalóinak közel 40 százaléka itt dolgozik.

A kormány 11 pontos gazdaságélénkítő és vállalkozásokat segítő csomagja éles ellentétben áll a Tisza kiszivárgott megszorítási tervével.

Íme néhány példa erre:

A magyar társasági adó (tao) az egyik legalacsonyabb világszinten, ráadásul a kormány tovább segíti a vállalkozókat a társasági adóelőleg értékhatárának emelésével. Az ellenzéki párt közben a jelenlegi 9 százalékos kulcsot progresszíven emelné, a vállalkozók támogatásait, kedvezményeit pedig csökkentené.

A szocho alapja csökken az Orbán-kabinet döntése nyomán, miközben a kiszivárogtatott megszorító csomagban nagyobb elvonás bevezetése szerepel.

A csomag egyik legsúlyosabb eleme a plusz 14 százalékos új munkáltatói teher, amit minden vállalkozásra kivetnének, öt új kötelező járulék formájában.

Nem túlzás azt állítani, hogy ez térdre kényszerítené azokat a mikrovállalkozásokat, amelyek egy-két embert foglalkoztatnak – különösen a szolgáltató szektorban, ahol a bevétel jelentős részét a bérköltség viszi el.

A Tisza javaslata szerint megszüntetnék a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát is.

Ez több tízezer vállalkozót érintene: fodrászokat, kozmetikusokat, szerelőket, taxisokat, fotósokat, edzőket, masszőröket. Ők elveszítenék a kiszámítható, fix adózásukat, és magasabb terhekkel, több adminisztrációval néznének szembe.
A kata mellett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak, az ekhónak is búcsút inthetne minden érintett. Ennek következtében az alkotók, a sportolók, a médiaszakemberek és az előadóművészek nettó bevétele jelentősen csökkenne. A mindennapokban ezt azt jelentené, hogy sokan kénytelenek lennének felhagyni a hivatásukkal vagy szüneteltetni a tevékenységüket.

A tiszás csomagban szereplő javaslatok szerint a kisvállalati adó, azaz a kiva is kiüresedne.

A kivás cégek – amelyek jellemzően kis szolgáltató vállalkozások – hirtelen emelkedő bérköltségekkel, elbocsátásokkal és kényszerű áremelésekkel szembesülnének, vagyis a teljes kedvezményes kisvállalkozói adórendszer eltűnne.

Ehhez jön még a magas adókulcsokat tartalmazó progresszív szja-rendszer visszahozása, amely tovább növelné a magasabb bevételű egyéni vállalkozók terheit. A Tisza-csomag tehát magasabb adókat, a kata, az ekho és a kiva megszűnését és minden bevétel teljes kontrollját hozná.

A várható következmények egyértelműek: költségnövekedés, kényszerű áremelés, tevékenységszűkítés, sok esetben pedig a vállalkozások megszűnése. Mindezt pedig azok szenvednék meg leginkább, akik ma is minimális haszonból élnek, és a legkiszolgáltatottabb szereplők a gazdaságban.