Boszorkánylesés, betlehemezés a faluban, ilyenek voltak a karácsonyi szokások

A régi magyar karácsonyi szokások a hitről, az összetartozásról és a mindennapok rendjéről mesélnek. Sok hagyomány mára eltűnt vagy csak emlékekben él, mások azonban átalakulva ma is részei az ünnepnek. Ezek a szokások nemcsak a múltat idézik fel, hanem azt is megmutatják, hogyan ünnepeltek elődeink karácsonykor.

Karácsonyi szokások: böjt vagy lakoma?

December 24-e, manapság a családi lakomákról is szól az ajándékozás mellett. A szenteste régen viszont szigorú böjti napnak számított, húst ilyenkor tilos volt enni. Az asztalra hal, mákos guba, bab, lencse és aszalt gyümölcs került, hiszen ezek a hiedelem szerint bőséget és gazdagságot hoztak a házhoz. A karácsonyi asztal alá szalmát tettek Jézus jászolára emlékezve, és sok helyen egy egész kenyeret is feltettek, amiből aztán egész évben törtek.

Regölés és betlehemezés

Karácsony környékén a falvakban igazi élet volt. Fiatal fiúk járták a házakat, betlehemeztek, eljátszották Jézus születését, közben énekeltek és verses köszöntőket mondtak. Jelmezbe bújva vitték a karácsony hírét, nem törődve hóval, faggyal, a háziaktól pedig sosem távoztak üres kézzel. Ugyanekkor bukkant fel a regölés is, ami azt jelenti, hogy hangos énekléssel, botok csattogtatásával próbáltak bőséget és szerencsét kérni a következő évre.

A karácsony előtti időszakhoz szorosan hozzátartoztak a Luca-napi babonák és szokások. December 13-án kezdték el faragni a híres Luca-széket, ami csak karácsonyra készült el, és a hiedelem szerint aki erre állt az éjféli misén, az rögtön kiszúrta a boszorkányokat. Luca-napon rengeteg tiltás és jóslás élt, sokan ekkor próbálták kifürkészni, mit tartogat számukra a következő év.

Mikortól lett divat a karácsonyfa Magyarországon?

Karácsonyfát csak a 19. századtól állítanak Magyarországon, először inkább csak a városi, polgári családoknál, akik elég tehetősek voltak az ilyesmihez. Korábban inkább almával, dióval, mézeskaláccsal díszített ágakat használtak. Az ajándék jelképes volt a kezdetekkor, szerény meglepetéseket adtak egymásnak az emberek, sokszor alma, dió, kézzel készített apróság került a fa alá.

Éjféli mise, a karácsony csúcspontja

A karácsonyi éjféli misére ünneplő ruhában mentek a hívők, sok helyen fáklyával vagy lámpással világították meg a templomhoz vezető utat. A hiedelem szerint aki ilyenkor nem ment misére, annak balszerencsét hozhatott az év.

Hiedelmek és jóslások

A magyar népi hagyományokból nem hiányozhatnak a hiedelmek karácsony tájékáról sem. Karácsony napjához időjárási és sorsjóslások is kötődtek. A régiek abban hittek, hogy amilyen az idő karácsonykor, olyan lesz az egész év. A lányok férjjóslással próbálkoztak, például almát vágtak fel, megnézték a gyümölcs magházát, és ha az csillag alakú volt, akkor jó házasságot remélhettek.

A régi idők karácsonya jóval több volt egy egyszerű ünnepnél: a hit, a babonák és a közösségi együttlétek teljesen összefonódtak benne. Ezek a szokások nemcsak a templomhoz kötődtek, hanem a mindennapok részei voltak, amelyek biztonságot, reményt és összetartozást adtak az embereknek. Bár sok hagyomány mára eltűnt vagy átalakult, a történetük ma is felidézi azt a korszakot, amikor karácsonykor valóban megállt az élet, és minden az ünnepről szólt. Éppen úgy, mint manapság.

Nézd meg mennyit tudsz a régi magyar karácsonyi szokásokról!