
Árpád-kori vér csörgedezik Letkés lakóiban - és ezt be is bizonyították!
Az országban egyedülálló kísérletre vállalkozott egy magyar falu lakossága. Letkésen DNS-mintát adtak a lakók, hogy kiderüljön, milyen rokoni kapcsolat fűzi őket a helyi ásatásokon előkerült, Árpád-korban eltemetett emberekhez. Kiderült: a falu lakosaiban ősi, Árpád-kori vér csörgedez!
Büszkén járhatnak az 1034 lelkes település, Letkés lakói, hiszen kiderült róluk, hogy minden valószínűség szerint azok leszármazottai, akik az Árpád-korba megtelepedtek a környéken. A Pest vármegyei falut régészek lepték el, hogy megoldjanak egy rejtélyt, de annál sokkal többet sikerült kideríteni. Letkés lakóin DNS-tesztet végeztek és kiderült: egyenes ági leszármazottai lehetnek az Árpád-kori alapítóknak!

A szálak az Árpád-korig vezetnek
A Börzsöny nyugati lejtőin, az Ipoly völgyében elterülő, szlovák határ menti település büszkén jelenti ma ki: több mint ezer éve élnek ott őseik, Árpád-kori vér csörgedezhet ereikben. Erre következtetnek legalábbis a szlovák és magyar régészek, akik 2020 nyarán lepték el a környéket.
A falu a legrégebbi templomának nyomait kutatta, amihez riadóztatták az ELTE-BTK Régészettudományi Intézetét és a a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményt is. A régészeti ásatás sajnos nem azt hozta, amire számítottak: a 15. századinak vélt templomuk „mindössze” az 1700-as években épülhetett. Ám ezután érte őket a meglepetés!
Megelevenedett a történelem, hiszen az előkerült Árpád-kori csontok és leletek arról árulkodtak, hogy a falu már a honfoglalás idején is létezett. A tudósok egy különös ötlettel álltak elő. A régészeti leleteket összevetették a ma ott élő emberek genetikai örökségével. Hogy miért? Ki akarták deríteni:
vajon esély van rá, hogy a letkésiek egyenes ági leszármazottai lehetnek a település Árpád-kori alapítóinak?
Az országban egyedülálló kísérletbe vágtak bele. A tudósok DNS-tesztet végeztek azokon a lakókon, akiknek a családneve az évszázadok történelmi viharait, a tatárjárást, a török uralmat, a háborúkat is átvészelte.

„A mintavétel célirányos volt, olyan családokat szólítottak meg vele, akiknek a neve felbukkant a középkori iratokban. Azt feltételezve, hogy ezek a családok azóta itt élnek, és így a genetikai állományuk releváns lehet a múlt korra nézve. Ezekből a családokból mindenki prezentált egy-egy mintaadót” – idézte fel a polgármester.
Egészen hihetetlen, ami kiderült! A teszteredmények alapján ősi vér csörgedezik az ereikben.
Az utólagos eredmények, úgy látszik azt mutatják, hogy a feltételezés helytálló és itt valóban kimutatható lesz egy folytonosság a lakosság vérvonalában. Ugyanazok a népcsoportok lakják ma is ezt a területet, mint a honfoglalás korában
– árulta el a Ripostnak Simon Barnabás, Letkés polgármestere.

Letkés földrajzilag szerencsés helyen fekszik, ahol kevésbé érték a települést a történelmi viharok. „Az újkori háborúk nagyon megviselték a települést, nem sok épített örökség maradt fent. Emiatt is, a lakosoknak és személy szerint nekem is ez fontos volt, hogy valami kis kötődés mégis előkerüljön a múltból. Mindenki nagy érdeklődéssel várta az eredményeket” – mutatott rá a településvezető.
A genetikai vizsgálatból a többi között kiderült, hogy a lakosság
- kétharmadban szláv,
- 20 százalékban nyugat- és észak-európai,
- 12 százalékban ír,
- 15 százalékban brit,
- balkáni és olasz
gén található.
A letkésiekről kiderült, hogy régóta hűen lakják a települést és minden nehéz időszakot túlélt a falu. A lakók büszkék rá, hogy egy ilyen újkeletű kísérletből kiderült: őseik régóta itt éltek Letkésen, és senki nem űzhette el őket.
Az, hogy ez a folytonosság bizonyosságot nyerhetett, lehet mondani, szinte csoda! Háborúk, természeti katasztrófák sújtottak minket a hosszú évek alatt. Megvoltak a veszteségei Letkésnek is. Büszkeség és áldás, hogy ennyi évszázadon keresztül viszonylag érintetlenül megmaradt ez a település és helyben maradt a lakossága. Ez a DNS-tesztsorozat azt is mutatja, hogy az itt élő emberekben erős a küzdőszellem és az akarat, az életigenlés
– zárta szavait Letkés polgármestere.







