Újabb részletek derültek ki a tiszás megszorító csomagról

Határozottan egy baloldali fordulat irányába mutatnak azok a részletek, amelyek a Tisza Párt megszorító csomagját részletező 100 oldalas, szignókkal ellátott dokumentumából derülnek ki. Az Index szerdán újabb részleteket közölt, azt írják, hogy a vállalkozásoktól 3700 milliárdos plusz pénzt szednének be. 

A lap megjegyzi, hogy a Tisza Párt programja nem pusztán reformcsomagként értelmezhető, hanem egy baloldali gazdaságpolitikai kísérletként,

Vagyonadó

A vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt érintő fejezet különösen érzékeny pont lehet, itt jelennek meg ugyanis azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket egyaránt célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék, ráadásul az első évben a teljes vagyon után kellene megfizetni, csak a következő években szűkülne a teher az értéknövekményre. A tervezet ebben az esetben nem tartalmaz értékhatárt, vagyis a szabály potenciálisan bárkire kiterjedhet, akinek külföldön van vagyona.

90 milliárdos adóemelés

A még nagyobb horderejű változások a kis- és középvállalkozások (KKV-szektor) adózását érintik: a Tisza Párt tervezete gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:

• az EKHO megszűnne. Ezzel egy fontos alternatív adózási forma tűnne el a kreatív iparágaktól a sportolókon át a médiadolgozókig.
• a KIVA gyakorlatilag megszűnne. A választhatóság köre extrém módon szűkülne: csak azok a cégek maradhatnának a rendszerben, amelyek árbevétele maximum 150 millió forint, amelyek legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, és csak akkor, ha tényleges bérköltségük is van. A KIVA tehát lényegében elveszítené mostani jelentőségét.

A megszűnő adózási formák helyére egy új konstrukció lépne: az Induló Mikrovállalkozások Tételes Adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani. Ez havi 35 ezer forintos fix adót jelentene – vagyis egy erősen leegyszerűsített, ugyanakkor korlátozott működési körű adófajta váltaná ki a korábbi rendszereket. A tervezet a fogyasztói szektort kiszolgálók számára is jelentős szigorításokat hozna, különösen a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.

Nőnének a munkáltatók és a munkavállalók terhei

A dokumentum új járulékcsomagot is bevezetne, amely érezhetően növelné a munkáltatók és munkavállalók terheit. Ezek a tételek külön-külön is jelentősek, együtt pedig egy teljesen új közteherviselési struktúrát rajzolnak fel. A tervezet az alábbi kulcsokat határozza meg:

• Egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék. Ez a járulék a működő egészségügyi intézményrendszer finanszírozását célozza, közvetlen többletterhet róva a fizetésekre.
• Nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
• Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
• Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
• Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.

A teljes csomag így együtt egy új, jóval magasabb járulékterhelést jelentene a cégek és a munkavállalók számára, miközben a dokumentum mindezt a közszolgáltatások stabilizálásával indokolja.

A dokumentum egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme kétségkívül a gyermekvédelmi hozzájárulás. A tervezet szerint a gyermekvédelmi járulékot több szektorral és szervezeti körrel is megfizettetnék:

• Gazdálkodó szervezetek: Nettó árbevételük 1,5 százalékát kellene befizetniük gyermekvédelmi hozzájárulásként. Ez a legtöbb vállalkozás számára új, jelentős mértékű forgalmi alapú teher lenne, függetlenül attól, hogy mennyire nyereségesek.
• Egyesületek: A tagdíj nélküli bevételek után szintén 1,5 százalékos járulékot kellene fizetniük. Vagyis azok a civil szervezetek is érintettek, amelyek most jellemzően minimális költségvetéssel működnek.
• Egyházak: A dokumentum alapján az állami támogatások után kellene hozzájárulást fizetniük – ez újfajta finanszírozási logikát vezetne be a teljes egyházi szektorban.