
Katalin-nap elárulja, lesz-e fehér karácsonyunk idén
Katalin napja egyszerre egy védőszent ünnepe, lánykérésre hangoló babonacsomag és az advent előszobája. A Katalin-nap a régi paraszti világban a tél első komoly állomása volt. Emellett időjósló nap is: most kiderül, milyen időjárás várható karácsonykor!
November 25-én tartjuk a Katalin-napot. Száz éve ez jóval több volt egy puszta névnapnál. A falusi év rendjében ez jelezte: itt a tél, közeledik az advent, ideje elcsendesedni. Ekkor volt a lakodalmak utolsó „hivatalos” napja, utána már nem illett nagy mulatságot tartani.

A Katalin-nap története
A nap névadója Alexandriai Szent Katalin, a hagyomány szerint rendkívül művelt, vitatkozni is kiválóan tudó királylány, aki a hite miatt lett vértanú. A templomi képeken gyakran kerékkel ábrázolják – ez az a kínzóeszköz, amely nem tudta megtörni, ezért lefejezték.
Katalin-napi időjóslás
Katalin-napkor a legismertebb népi jóslat az időjáráshoz kötődik: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”, vagyis ha ezen a napon fagyos, száraz az idő, enyhébb, csapadékosabb karácsonyra készülhetünk. Ha viszont latyakos, esős a nap, akkor kemény, fagyos lesz az ünnep. És mit ígér az ég az idei Katalin-napra? Kedden az egész országban csapadékos, esős időre készülhetünk, nagyobb mennyiségű esővel, kora délután körülbelül 5–8 fokkal.

Ha komolyan vesszük a mondást, ez bizony „locsogó Katalin” – vagyis hideg, száraz karácsony várható. Az, hogy bejön-e a jóslat, egy hónap múlva kiderül, ennyire előre ugyanis a meteorológiában csak statisztikai alapokon lehet időjárást előrejelezni. Azok a portálok, amelyek erre vállalkoznak, éppenséggel enyhe és esős karácsonyt ígérnek. Egy biztos: sem a népi jóslat, sem a statisztikai előrejelzés szerint nem lesz idén sem fehér karácsonyunk.
Párkereső népszokás
A lányokat nem annyira az időjárás érdekelte, inkább a leendő férjüket keresték ezen a napon. A híres Katalin-ágat gyümölcsfáról vágták, vízbe tették és figyelték, kihajt-e karácsonyig. Ha kizöldült, hamarosan esküvőre számítottak. Volt, ahol több ágat állítottak vázába, mindegyiket egy-egy férfinévvel ellátva – amelyik először virágba borult, olyan nevű vőlegényt reméltek. A legények sem maradtak tétlenek: böjtöltek, elcsent női ruhadarabot raktak a párna alá, abban bízva, hogy álmukban meglátják jövendőbelijüket. Ez jól mutatja, mennyire összefonódott ez a nap a párválasztással.
Katalin-napi tradíciók
Sok helyen dologtiltó napként tartották számon a mait. A nők nem mostak, nem fontak, nem sütöttek kenyeret, mert hitük szerint bajt hozott a házra, ha megszegték a tiltást. Máshol a férfimunkákra mondtak nemet: nem fogták be az állatokat, álltak a malmok.
Ma már kevesen figyelnek ilyen szigorúan a Katalin-napi "előírásokra", de a névnap, a mondások hagyománya sok családban tovább él. Egy csokor virág, egy vázába tett ág, egy félig tréfás időjóslás – ennyi is elég, hogy kapcsolódj egy több évszázados hagyományhoz.
Karikó Katalin Nobel-díjas tudósunk is ma ünnepli névnapját, nézd meg a róla készült videót!






