A berlini fal, ami kettévágta a világot – galéria

Harminchat évvel ezelőtt, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal – a 20. század egyik legfőbb szimbóluma, amely évtizedeken át testesítette meg Európa megosztottságát. A falat 1961 augusztusában emelte az NDK vezetése, hogy megállítsa a keletnémetek tömeges Nyugatra szökését.

A berlini fal szimbolikus jelentőséggel is bírt

Beton, szögesdrót, őrtornyok és „tűzparancs” – így vált Berlin és a berlini fal egyik napról a másikra a hidegháború jelképévé. A következő évtizedekben több mint ötezer ember próbált átszökni, közülük sokan az életükkel fizettek. A fal nemcsak városrészeket, hanem családokat, barátokat és szerelmeket választott el egymástól. A hetvenes–nyolcvanas években a kommunista rendszer már repedezett, de az első komoly repedés a berlini falon nem Németországban, hanem Magyarországon jelent meg. 1989 nyarán a magyar kormány – történelmi bátorsággal – megnyitotta a nyugati határt Ausztria felé. Ezzel több ezer keletnémet kapott esélyt a szabad kijutásra, és a „vasfüggöny” fogalma hirtelen elavulttá vált. A magyar határnyitás lavinát indított el: a keletnémetek tömeges tiltakozásai, az NDK összeomló rendszerének bénultsága és a nemzetközi nyomás végül oda vezetett, hogy 1989. november 9-én a hatóságok kénytelenek voltak megnyitni a berlini átkelőket. A fal még aznap este leomlott. 

Habár a berlini fal betonja mára rég porrá változott, a megosztottság emléke még ma is velünk él. 

Tekintsd meg a berlini fal és annak leomlásáról készült galériánkat, ami arra emlékeztethet, hogy egyszer minden fal leomlik - ha elég ember meri kitartóan ütni.