Tisza-adó: a lakosság és a vállalkozások megsarcolására készül a Tisza Párt

Tisza-adó.  A többkulcsos adórendszer bevezetése mellett olyan tervek is napvilágra kerültek, amelyek szerint a kisebb és nagyobb vállalkozások megsarcolására is készül a Tisza. A 15 százalékos szja átlátható viszonyokat teremtett a munkaerőpiacon, és a gazdasági szereplőket a legális foglalkoztatás irányába terelte. A 9 százalékos társasági adó vonzóvá tette hazánkat a beruházási helyszínt kereső külföldi befektetők számára. Az adómentes állampapírok pedig azt eredményezték, hogy Magyarországon a legmagasabb az unióban a lakossági megtakarítások aránya, így a költségvetés jóval stabilabb, és kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi pénzpiacoknak – írja  elemzésében Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó.

Tisza-adó: hármas csapás a pénztárcákra

1. Személyi jövedelemadó
A sajtóban kiszivárgott dokumentumok szerint már évi ötmillió forintos jövedelem felett a mostani 15 százalék helyett 22 százalékot kellene befizetni. Ez az összeg egy szakképzett minimálbéres számára is elérhető, ha valamilyen pótlék is jár a béréhez –  vagyis nemcsak a tehetőseket sújtaná a változtatás.
Ráadásul sokan kerülnének a 33 százalékos kulcs kategóriájába is, ami több mint a duplája a jelenlegi adótehernek. Ez már olyan drasztikus emelés, amely könnyen a jövedelmek eltitkolására ösztönözheti a munkaerőpiac szereplőit. A többkulcsos adórendszer bevezetése és az adókedvezmények megnyirbálása összesen mintegy 4 millió munkavállalót sújtana negatívan a 4,8 millióból, akik jövedelmük után adóbevallást nyújtottak be.
2009 és 2024 között Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az szja-teher az OECD-országok között: összesen 5,8 százalékponttal – még akkor is, ha a kedvezményeket nem számítjuk. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy jövőre az összes adózó mintegy 37 százaléka jogosult lesz valamilyen kedvezményre (közel egymillióan családi adókedvezményre, további mintegy 800 ezren a fiatalok vagy az édesanyák adómentességére), akkor még inkább elismerésre méltó az elmúlt másfél évtized adópolitikai javulása.
2. Társasági adó
A napokban pártbeli forrásokból az is kiszivárgott, hogy a társasági adót a jelenlegi 9 százalékról 25 százalékra emelnék. 
A jelenlegi 9 százalékos kulccsal Magyarország ma egyértelműen a legkedvezőbb feltételeket kínáló országok közé tartozik. Az egymillió új munkahely létrejöttében meghatározó szerepet játszottak az ide települő vállalatok beruházásai, ugyanakkor a hazai munkáltatók fejlesztései is. 
3. Tőkejövedelem adó
A kiszivárgott információk szerint a tőkejövedelmekre 20–40 százalékos adót vetnének ki. Az átlagkereset mértékéig 20, az átlagkereset kétszereséig 30, efelett pedig 40 százalék lenne az elvonás. Ez vonatkozna a céges osztalékokra, az állampapírok és a részvények hozamára is. Az elképzelésnek számos súlyos következménye lehetne, ezek közül az állampapírpiacra gyakorolt negatív hatások különösen aggasztóak. Nem véletlen, hogy a Tisza Párt nem akarta nyilvánosságra hozni ezeket az adóterveket, és most is igyekszik cáfolni a kiszivárgott információkat. Csakhogy ezek már nem puszta ötletek: a számok mögött kész, kidolgozott tervek állnak. 
Ráadásul van valami, ami teljesen hiteltelenné teszi a cáfolataikat. Elég csak felidézni Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt alelnökének azóta hírhedtté vált etyeki szavait. Lényegében azt mondta: erről a témáról most nem beszélnek, mert választási kampány van, de ha nyernek, „utána mindent lehet” – idézi Tarr Zoltán szavait Szalai Piroska.