Zártkert, szántó, gyümölcsös, termőföld: mi mit jelent a tulajdoni lapon és miért fontos ez?

A tulajdoni lapon szereplő besorolás kulcsfontosságú, mert ez határozza meg az ingatlan jogi státuszát, a felhasználási lehetőségeit és az értékét. Vagyis ettől függ kaphatunk-e rá hitelt, mekkora ház építhető rá és, hogy lehet-e ott az állandó lakcímünk!

Mit érdemes tudni a tulajdoni lapról?

Ezeken tartják nyilván a földhivatalok az ingatlanok adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat és a jogilag jelentős tényeket. A különböző ingatlanokat a helyrajzi számmal azonosítják be. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván, ami három részből áll:

• Az I. rész az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza, úgy mint a település nevét, az ingatlan címét, a helyrajzi számot, a fekvés megjelölését (belterület, külterület), az ingatlan területét(m2-ben), a művelési ágát (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezését (pl.: út, árok, beépítetlen terület, lakóház, gazdasági épület, stb.) Ugyanebben a részben szerepel az ingatlan jogi jellege is, vagyis, hogy védett terület, bányatelek, műemlék vagy például társasház-e. Itt lehet informálódni arról is, hogy valakinek van-e az ingatlanon földhasználati joga.
• A II. rész az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza. Ebben a részben szerepelnek a tulajdonos(ok) adatai, a tulajdoni hányadok, és többek között az, hogy örökölte valaki a házat vagy vette.
• A III. rész tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat. Itt szerepel, hogy kié a földhasználati, a haszonélvezet és a használat joga, elő-, visszavásárlási és vételi joga, és az is, hogy van-e az ingatlanon jelzálog vagy végrehajtás előtt van-e a lakás.

Hogyan lehet megszerezni egy ingatlan tulajdoni lapját?

Elkérhetjük az eladótól (bérbeadótól) vagy letölthetjük mi magunk is, méghozzá itt. Ehhez a település nevére és az adott ingatlan helyrajzi számára vagy pontos címére van szükség. A lekérdezés évi két alkalommal ingyenes (saját ingatlan esetében), minden egyéb esetben az E-hiteles tulajdoni lap másolata 4800 forintba kerül.

Ez a tulajdoni lap legfontosabb része, ha vásárlás előtt állsz

Az I. részben található besoroláson nagyon sok minden múlik. Ez alapján lehet megállapítani, hogy az ingatlan belterületen vagy külterületen fekszik, és hogy milyen célra használható. Például egy szántó besorolású földre nem építhetünk lakóházat, hacsak nem vonják ki előtte a művelési ág alól, és nem változtatják meg a besorolását. Ez idő és pénz, már ha a helyi önkormányzat erre lehetőséget ad egyáltalán. A besorolástól függ az is, hogy mekkora a telek beépíthetősége és, hogy milyen épület helyezhető el rajta később. Lehet-e például garázsunk. Azt is fontos tudni, hogy a bankok hitelbírálatnál figyelembe veszik az ingatlan besorolását: egy lakóingatlanra könnyebb hitelt kapni, mint egy zártkerti telekre vagy egy mezőgazdasági területre! De az is kiderülhet a besorolásból, hogy a lakóházként hirdetett ingatlan valójában üdülő, ami egy nagyon nyomós okkal több, hogy még az adás-vétel előtt lekérjük ezt a papírt.

Melyik kifejezés mit jelent a tulajdoni lapon?

• A belterületi ingatlan azt jelenti, hogy az adott településhez tartozik, jellemzően beépített, vagy beépítésre szánt terület, a külterület pedig azt jelenit, hogy a település közigazgatási területén kívül eső terület, ami jellemzően mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy egyéb, a településhez nem szorosan kötődő funkciót lát el. A kettő közül a belterület az előnyösebb besorolás, ha lakóházat vennénk. Emellett ott vannak a besorolások, vagy úgynevezett művelési ágak, amik a következők lehetnek:
  művelés alól kivett terület, kivett lakóház, udvar, kivett beépítetlen terület: ez a kategória azt jelenti, hogy a terület már nem tartozik mező- vagy erdőgazdálkodási művelési ág alá, így bátran megvásárolhatjuk lakhatási célra.
• Termőföld: ez lehet szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, kert, nádas, erdő: az ilyen besorolású területek nem alkalmasak lakhatási célra.
• Zártkert: ez a kategória 1994-ben hivatalosan megszűnt, és a külterületekhez sorolták, de sok tulajdoni lapon még mindig ez a szó szerepel. Ezek a területek jellemzően hobbitelket, hétvégi házat, nyaralót jelölnek és nehezen vagy nem is kapható a megvásárlásukhoz hitel.

Mire figyeljünk külterületi ingatlanok vásárlásakor?

Ha nincs kivonva művelési ág alól, az adásvételi folyamat nem csak hosszabbá válik, de meg is hiúsulhat a kifüggesztési eljárás (elővásárlási joggal élhet pl. a szomszéd, önkormányzat stb.) miatt. Emellett a bankok nem minden esetben adnak lakáshitelt zártkerti ingatlanok megvásárlásához, kivéve, ha az azon lévő épület lakingatlanként szerepel a tulajdoni lapon, de ebben az estben is jellemzően csak a forgalmi érték 80%-a vehető fel hitelként. Ezért is fontos, hogy alaposan átnézzük a tulajdoni lapot, mielőtt belevágunk a vásárlásba!