Csángó, palóc, vagy alföldi? Derítsd ki, mennyire ismered a tájszólásokat!

„Gyere be, oszt üjj le, mán rég nem láttalak!” Vajon melyik régióban mondhatták így nagyszüleink? Ma már a magyar nyelv sokkal egységesebb, régen azonban még régiónként nagy eltérés volt egy-egy dialektus között. A tájszólások között a kiejtésben, de még a szóhasználatban is volt eltérés, olykor akkora, hogy a különböző régiók emberei nem is értették igazán egymást. Te ismered őket? A kvízünkből kiderül.

Nyelvjárásnak, vagy épp dialektusnak az adott földrajzi területen élők sajátos nyelvhasználatát nevezzük. Hazánk bővelkedik tájszólásokban, bár a 19. Század második felétől, a felgyorsult gazdasági fejlődés, az iparosodás és a belső migráció miatt a különböző nyelvjárások elkezdtek visszaszorulni és helyettük egy egységesebb köznyelv kezdett el kialakulni.

székely tájszólás — A csángó tájszólás (főként Moldvában, kisebb részt Gyimesben beszélik) több régi magyar nyelvi elemet őriz, és sokszor a román nyelv hatása is érződik rajta.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Vannak olyan országok, például Németország, Ausztria, de ilyen Olaszország is, ahol a nyelvjárások között olyan nagy a különbség, hogy a beszélők szinte meg sem értik egymást. A magyar nyelvterületek ennél jóval egységesebbek, de azért a peremvidékek dialektusaiban, például a moldvai csángók esetében vannak olyan szavak, amit rajtuk kívül senki nem ért meg. A magyar nyelvterületet összesen 10 nagy nyelvjárási régióra osztották fel:

nyugat-dunántúli dialektus,
közép-dunántúli-kisalföldi régió,
dél-dunántúli nyelvjárás,
dél-alföldi dialektus,
palóc,
Tisza-Körös vidéki,
északkeleti,
mezőségi,
székely,
és végül a moldvai csángó nyelvjárás.

A különböző tájszólások gyökerei a honfoglalásig vezethetőek vissza

Hazánk különböző dialektusainak gyökere egészen a honfoglalásig visszavezethetőek. A honfoglaló törzsek meglehetősen laza kapcsolatban álltak egymással, ezzel magyarázható, hogy a nyelv itt-ott különböző ütemben és módon fejlődött. A Kárpát-medencében élő törzsek különböző fogalmakkal, illetve tárgyakkal találkoztak mindennapi életük során, így ez is megalapozta a dialektusok közötti különbségeket. Ráadásul az egyes törzsekbe különböző népek olvadtak be, ami ugyancsak színesítette a nyelvezetüket. A különböző tájszólások közötti éles határ mindaddig megmaradt, amíg az ipari forradalom, illetve az infrastruktúra hozzá nem járult a belső népmozgáshoz. Ma már órákon belül a világ másik végén lehetünk, így a nyelvi különbségek elkezdtek összemosódni, az online tér előtérbe kerülése pedig végképp elmosta a határokat.

Nézd meg a kvízünket és tedd próbára, te mennyire ismered a különböző magyar tájszólásokat.