Irán partjainál a Lincoln amerikai repülőgéphordozó

Megközelítette Irán partjait a Lincoln amerikai repülőgéphordozó - közölte az amerikai hadsereg Közel-Keletért is felelős Központi Parancsnoksága (Centcom) hétfőn.

A közlemény szerint a hadihajó és hozzá rendelt repülőállomány közreműködik abban, hogy "éjjel-nappal" folytatódjanak a légitámadások egymást követő hullámai.

Brad Cooper tengernagy, a Központi Parancsnokságot vezető tábornok hétfőn a katonai egység közösségi oldalán megjelent videóban azt közölte, hogy az amerikai hadsereg repülőgépei az elmúlt több mint két hétben hatezret meghaladó bevetést hajtottak végre Irán fölött.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kiiktassa az Irán által a Hormuzi-szoros közlekedési biztonságára jelentett veszélyt. "A légi, szárazföldi és légi képességek kombinációja révén sikeresen elpusztítottunk több mint 100 iráni haditengerészeti egységet, és még nem fejeztük be" - fogalmazott Brad Cooper, aki arról is beszámolt, hogy a hétfői műveletek az iráni rakéta- és dróngyártó infrastruktúra ellen irányulnak, a szélesebb termelési bázis megsemmisítésének jegyében.

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában. Trump a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: helyénvaló lenne, ha "azok, akiknek előnye származik a szorosból, hozzájárulnának annak biztosításához, hogy ott semmi rossz ne történjen".

Az amerikai elnök a hétvégén felvetette annak a lehetőségét, hogy "közös erőfeszítés gyanánt" Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a teheráni rezsim által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.

A Financial Timesnak nyilatkozva Trump kijelentette: ha erre a felvetésére "nem érkezik válasz, vagy negatív válasz érkezik, akkor a NATO nagyon rossz jövő elé néz".

Hozzátette: az Egyesült Államoknak nem volt kötelessége, hogy segítséget nyújtson a NATO-nak az ukrajnai háborúban, mivel "Ukrajna több ezer mérföldre van tőlünk, mégis segítettünk. Most majd meglátjuk, hogy ők is segítenek-e nekünk".

"Régóta mondom, hogy mi a rendelkezésükre állunk, ők viszont nem állnak a mi rendelkezésünkre. Nem vagyok bizonyos abban sem, hogy most segítenek-e" - fogalmazott az amerikai elnök.

Donald Trump szerint az Egyesült Államoktól eltérően, Európa és Kína erőteljesen függ az öbölmenti térségből importált olajtól.

Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget vár a szövetséges hatalmaktól, azt mondta: bármilyent, amire szükség van a szoros újbóli megnyitásához, de mindenekelőtt aknamentesítő eszközöket, amelyekből Európában sokkal több van, mint az Egyesült Államokban.

Trump emellett európai kommandós egységek kivezénylésének lehetőségére is utalt, mondván: olyanokra is szükség van, akik "kiiktatnak néhány rosszakaratú embert az iráni partok mentén".

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nagyon kemény csapásokat mér Iránra, és az irániaknak "semmijük nem maradt azon kívül, hogy tudnak egy kis bajt keverni a szorosban".

A Hormuzi-szoroson keresztül olajat importáló országokról szólva azt mondta, mivel hasznot húznak a Hormuzi-szoroson zajló forgalomból, "illene, hogy segítsenek nekünk" a szoros ellenőrzésében.

Külön kiemelte Kínát olyan országként, amelynek segítenie kellene, mivel szavai szerint Kína a Hormuzi-szoroson keresztük szerzi be olajimportjának 90 százalékát.

Hozzátette: túl késő lenne, ha Kína ezzel a döntéssel megvárná az áprilisra tervezett kínai-amerikai csúcstalálkozót.

Az amerikai elnök szerint Washington még a találkozó előtt szeretné tudni, hogy Kína miként dönt. Kijelentette: el is halaszthatja jövő havi pekingi látogatását.

Donald Trump erőteljesen bírálta a brit kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott: lehet, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok első számú szövetségese, "de amikor kértem, hogy jöjjenek, nem jöttek", aztán amikor "gyakorlatilag elsöpörtük Irán veszélyt jelentő képességeit, azt mondták, hogy jó, akkor küldünk két hajót".

London már a háború elején komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.

Starmer ezt a tilalmat végül feloldotta, de az erről szóló döntést bejelentő alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy "kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni" Iránban.

A Financial Times kérdésére, hogy Oroszország segíti-e Iránt műholdas adatok átadásával az amerikai és az izraeli rakétaelhárító rendszerek elleni támadásokban, Trump azt mondta, hogy ezt nem tudja egyértelműen. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az Egyesült Államok is segítette Ukrajnát, "nem mondhatjuk (Oroszországnak), hogy hé, mit csináltok, amkor mi ugyanazt csináljuk".

Izrael szárazföldi hadműveletet indított az utóbbi napokban Dél-Libanonban azzal a céllal, hogy megnövelje az ütközőövezet mélységét a Hezbollahval szembeni háborújában, és ezáltal jobban tudja védeni az észak-izraeli lakosokat a síita milícia rakétatámadásitól - jelentette be hétfőn a hadsereg szóvivője.

A Hezbollah március elején támadta meg ismét Izraelt, két nappal azután, hogy utóbbi és az Egyesült Álamok összehangolt offenzívát indított Irán ellen, amely a libanoni síita milícia támogatója.

A szárazföldi műveletet megelőzően a légierő és a tüzérség szombaton napközben támadta a Hezbollah feltételezett infrastruktúráját, majd egy hadosztály nyomult be a területre aznap késő este, megütközött fegyveres milicistákkal és megölte őket - közölte a katonai szóvivő. A hadosztályt további egységek követik a mélységi behatolásban - tette hozzá.

Hétfőn reggel megszólaltak a légoltalmi szirénák Izrael északi részén, Kirját Smóna városban, valamint a környező településeken, köztük Miszgav Am és Tel Háj területén, figyelmeztetve a lakosokat a Hezbollah újabb rakéta- és dróntámadásaira. Eközben Izrael más részein, amelyek a hatóságok szerint kevéssé vannak kitéve rakétatámadás veszélyének, két heti szünet után újra kinyitottak az iskolák, de csak azok, amelyeknél van légoltalmi óvóhely.

Az Egyesült Államoknak számos eszköz van a kezében, hogy biztosítsa az Irán birtokában lévő dúsított uránt, ha kell, akár le is foglalja azt - jelentette ki Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap.

A politikus a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Amerikának rendelkezésére állnak a tömegpusztító fegyverek kezelésében jártas katonai erők, és azt mondta, hogy Donald Trump elnök egyetlen lehetőséget sem zár ki Iránt érintő célja elérésre érdekében.

"Elmondhatom, mint a különleges erők korábbi tagja, hogy vannak olyan egységeink, amelyek kezelni tudják a tömegpusztító fegyvereket a világon bárhol, amennyiben azt egy rosszszándékú államtól vagy mástól le kell foglalni" - fogalmazott az ENSZ-diplomata.

Mike Waltz hangoztatta, hogy az iráni katonai művelet nem lesz egy újabb "2003-as Irak", amivel a 23 évvel ezelőtti amerikai beavatkozásra utalt, és közölte: "nem lesznek százezres katonai csapatok, amelyek elfoglalnak városi térségeket".

Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen - közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap.

Szavai szerint Iránban még "ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve az izraeli hadsereg arra is felkészült, hogy a harcok az idén április elejére eső pészah ünnep után is folytatódjanak. Izrael célja az iráni rezsim jelentős meggyengítése.

A háború kezdete óta a légierő mintegy négyszáz támadási hullámot hajtott végre Irán középső és nyugati részén. Ezek a támadások a rezsim infrastruktúrájának felszámolására, valamint a támadó- és védelmi rendszereket és a védelmi ipart működtetőket vették célba.

Az izraeli tűzoltóság közölte, hogy az Iránból indított egyik vasárnapi rakétatámadás után hat becsapódási helyszínt azonosítottak Izrael középső részén. Hármat Ramat-Ganban, kettőt Bné-Berakban és egyet Tel-Avivban. Azt gyanítják, hogy Irán kazettás robbanófejű rakétákat vetett be.

A Bné-Berakban becsapódott lövedék könnyebben megsebesített egy 60 év körüli férfit. "Súlyosan megrongálódott az épület, és sok betört üveg hevert a földön. Nagy erőkkel dolgozunk a helyszínen, és folytatjuk a kutatást, hogy megbizonyosodjunk róla, nincs-e több sérült" - jelentette az egyik mentős.

A mentőszolgálat szerint a lökéshullámok további három embert sebesítettek meg könnyebben, egy idősebb férfit Ramat-Ganban és két nőt Petah-Tikván. Két férfi Tel-Aviv déli részén sebesült meg könnyebben egy iráni rakétatámadásban.

Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta 3195 embert szállítottak kórházba, közülük jelenleg 81-en vannak még kórházi ellátásban. Közülük egy ember életveszélyes állapotban van, kilencen súlyos sérülést, tízen közepesen súlyos, hatvanan könnyű sebesüléseket szenvedtek, egyikük állapotát pedig még értékelik.

A minisztérium azt is közölte, hogy szombat reggeltől vasárnap reggelig 108 sebesült érkezett a kórházakba.

Az izraeli hadseregnél tagadták azt az amerikai jelentést, miszerint fogytán vannak Izraelben az elfogórakéták. "Jelenleg nincs probléma az elfogórakéták készletével" - közölték a szóvivők. "Hosszú harcra készültünk fel. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet" - tették hozzá.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a hétvégén kijelentette, hogy Izrael "a közeljövőben nem tervez közvetlen tárgyalásokat a libanoni kormánnyal". Véleménye szerint Izrael elvárja, hogy a libanoni kormány "jelentős lépéseket tegyen" a Hezbollah ellen, hogy megakadályozza az Izrael elleni támadásokat.