
Teszt: ChatGPT vs. Gemini vs. Perplexity vs. Grok – Melyik kutat a legjobban?
Hogyan kutat a ChatGPT, a Gemini, a Perplexity és a Grok? Ebben a különleges bajnokságban az időutazásos filmek és sorozatok ábrázolását vizsgáltattuk meg velük, hogy kiderüljön: melyik a legjobb mélységi kutató. Mi történik, ha négy különböző mesterséges intelligenciát állítunk ugyanazon kutatási feladat elé?
Az időutazás nemcsak a sci-fi egyik legkedveltebb témája, hanem remek terep arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan dolgoznak a különböző mesterségesintelligencia-modellek egy komplex kutatási feladaton.

ChatGPT vs. Gemini vs. Perplexity vs. Grok – Melyik a Király?
Szerveztünk egy különleges versenyt, ahol négy M.I. – ChatGPT, Gemini, Perplexity és Grok – ugyanazt a feladatot kapta. A kérdés így hangzott:
Vizsgáld meg, hogyan jelenik meg az időutazás motívuma a filmekben és sorozatokban, és mit árul el ez a kollektív félelmeinkről, vágyainkról!
Lássuk, hogyan teljesítettek a versenyzők.

- ChatGPT: gyors és alapos kutatómunka
ChatGPT mindössze 4 perc alatt állította össze a válaszát, és közben 26 forrást dolgozott fel. Elemzése tematikusan felépített, szépen összefoglalta az időutazás ábrázolásának különböző típusait: a technológiai fejlődés iránti vágyat, a történelem átírásának kísértését és a jövőtől való félelmet. Erőssége az átfogó szemlélet és a forrásgazdagság volt, stílusa pedig olvasmányos, de tudományos hangvételű.
Értékelésem: Gyorsaságban és alaposságban az élmezőnyben van. Pontszám: 10/9
- Gemini: az akadémikus rendszerező
A Google fejlesztése, a Gemini, strukturált és rendszerezett válasszal állt elő. Négy fő modellt különített el az időutazás ábrázolásában: fix idővonal, dinamikus idővonal, időhurok és multiverzum. Ez a megközelítés kifejezetten tudományosnak hatott, az olvasónak olyan érzése támadt, mintha egy tanulmányt olvasna. Erőssége a precíz fogalmi keretezés, ugyanakkor a szöveg kissé szárazabb, kevésbé olvasmányos, mint ChatGPT megoldása.
Értékelésem: Erős elméleti keret, de kevésbé élvezetes stílus. Pontszám: 10/9
- Perplexity: a forrásokra építő újságíró
A Perplexity azzal tűnt ki, hogy kifejezetten sok hivatkozást és linket illesztett be a válaszába. Szinte egy újságírói riport stílusában írta meg a kutatást, idézve a popkultúra klasszikusait (Vissza a jövőbe, Doctor Who, Dark) és azok társadalmi jelentését. Előnye, hogy rendkívül transzparens: az olvasó rögtön ellenőrizheti a forrásokat. Hátránya viszont, hogy a szöveg inkább darabos és listázós, kevésbé összefüggő narratíva.
Értékelésem: Forráshitelességben a legerősebb, stílusban középszerű. Pontszám: 10/7
- Grok – A szarkasztikus kommentátor
Elon Musk MI-je, a Grok, más stílusban közelítette meg a feladatot. Elemzése rövidebb, kevésbé részletező, viszont szarkasztikus és könnyed hangvételű. Olyan, mintha nem kutatást, hanem egy baráti beszélgetést olvasnánk a témáról. Bár ez szórakoztató, a tudományos mélység és a forrásgazdagság hiányzik belőle. Inkább egy gyors, frappáns kommentár, mint átfogó kutatás.
Értékelésem: Humorban erős, kutatásban gyenge. Pontszám: 10/5

Összegzés: Ki lett a győztes?
Ha a mélységi kutatás eredményeit vizsgáljuk, akkor a ChatGPT és a Gemini fej-fej mellett végeztek az élmezőnyben. ChatGPT a gyorsaságával és forrásgazdagságával győzött, míg Gemini az akadémiai struktúrával villogott. Perplexity egy erős kiegészítő szereplőként tündökölt, Grok pedig inkább színesítő kommentátor volt, semmint igazi versenyző.
Végső döntésem pedig az, hogy a „kutatás Királya” cím ezúttal ChatGPT-jé lett – de a verseny izgalmas, és jól mutatja, hogy az MI-k különböző személyiséget és erősségeket tudnak hozni ugyanarra a feladatra.







