Így ünnepeltük augusztus 20-át a Horthy-korszakban – galéria

Szent István király Nagyboldogasszony napján kérte halálát, az országot Szűz Máriának ajánlotta, és – több európai nemzethez hasonlóan – a magyar hagyomány Máriát az ország védelmezőjeként tiszteli. 

1891-től augusztus 20. munkaszüneti nap lett, ám protestáns körökben nem aratott egyöntetű támogatást a katolikus gyökerek miatt. A Horthy-korszakban új lendületet kapott a Szent István-kultusz: a revíziós gondolat egyik hivatkozási pontjaként az ünnep kiemelt eseménnyé vált, és ekkor vált állandó elemévé a tűzijáték. A csúcspontot 1938 hozta, a király halálának 900. évfordulóján rendezett emlékévvel, amikor Szent István napját nemzeti ünneppé emelték. Kalapos hölgyek, cilinderes urak, kíváncsi gyerekek: a főváros közönsége sorfalat áll. A délután lassú parádévá nyúlik egyenruhák és lobogók ritmusára. Estére a rakpartok megtelnek, a Dunán elcsendesedik a város, majd felrobban a fény: a tűzijáték, amit 1927-ben tartottak meg először igazán ünnepivé tette a Szent István napot. Ezek a fotók nemcsak ünnepről mesélnek, hanem egy magabiztos, elegáns Budapestről is: amikor a nemzet szíve a Duna ritmusára vert.

Képgalériánkban visszarepülünk a Horthy-korszakba, megnézzük, hogyan ünnepelték akkor augusztus 20-át.