Kvíz: vezetékneveinkben még viseljük őket, de tudjuk is, hogy mivel foglalkozott a tímár, a bognár vagy a szűcs?

Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lenne, ha a közvilágítás nem magától gyulladna fel, vagy a sorompó nem automatikusan működne, hanem embereknek kellene működésbe hozni. Egészen más volt a világ, amikor még nem a gépekre bíztuk a munkát. A régi magyar mesterségek mára már annyira kikoptak, hogy sokan azt sem tudjuk, mit csinált a kanász vagy a bognár. Tedd próbára magad, te vajon ismered őket?

A munka világa az elmúlt évszázadban drasztikusan átalakult. Teljesen hétköznapi foglalkozások koptak ki és merőben mások jelentek meg. A gépek egyre több olyan munkát tudnak ellátni, amihez korábban emberi, esetleg állati erőforrásra volt szükség, a multik és a digitális vállalatok világában pedig olyan munkakörök jelentek meg, amiket szüleink, nagyszüleink még álmukban sem gondoltak volna. A régmúlt mesterségei olyan szinten koptak ki nemcsak a piacról, hanem a köznyelvből is, hogy sokszor már a jelentésükkel sem vagyunk tisztában, pedig vezetékneveinkben még gyakran viseljük őket. Te vajon tudod, hogy mi volt a kanász feladata? Tedd magad próbára és töltsd ki a régi magyar mesterségekről szóló kvízünket.

Régi magyar mesterségek: bele sem gondolunk, hogy a gépesítés előtt még a sorompó nyitásához-zárásához is emberi erőre volt szükség
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Amikor a lámpák még nem maguktól gyulladtak fel

Modern világunk kényelmében rengeteg mindent alapvetőnek veszünk, ami dédszüleink idejében még nem volt az. Gondoljunk csak bele, milyen ijesztő lenne végigsétálni a közvilágítás nélküli vaksötét utcákon, pláne télen, amikor már délután koromsötét van. Pedig az első utcai gázlámpák csak 1856. szentestéjén gyulladtak fel, és még ezek sem maguktól, hanem az úgynevezett gázlámpagyújtók feladata volt, hogy hosszú botjuk segítségével meggyújtsák a lángot a lámpásokban.

Sőt, a vekkerek és okostelefonunk ébresztője előtt még olyan munkakör is létezett, mint az ébresztős ember, akinek az volt a feladata, hogy bekopogtasson az ablakokon és felébressze a ház lakóit. Egy másik nagyon érdekes, mára már értelemszerűen teljesen kikopott foglalkozás a felolvasó. A felolvasót olyan monoton munkát végző munkások fogadták fel, akik úgy gondolták, hogy felolvasással szeretnék kicsit élvezetesebbé tenni a szürke munkaórákat. A tv és a rádió létezése előtt ez egy egészen kreatív megoldásnak számított.

Amikor még a padokon való ücsörgésért pénz szedtek

Hallottál már a Buchwald nénikről? Az ötlet Buchwald Sándor bútorgyárostól származik, aki kitalálta, hogy a Városligetben, illetve az Erzsébet téren kihelyezett vasszerkezetű székeire csak használati díjért cserébe ülhet le valaki. A Buchwald nénik feladata volt begyűjteni a kezdetben 6, később 20 fillért, amiért cserébe valaki a padokon ücsöröghetett. Az elbeszélések szerint a nénik gyakran túl komolyan vették a feladatukat, túlkapásaik miatt gyakran tüntettek is ellenük.