Brüsszel minden hatodik eurót Ukrajnába küldene - Már több ország is nemet mond rá!

Brüsszel 1200 milliárdról 2000 milliárd euróra emelné a 2028-tól kezdődő uniós költségvetés keretét, derült ki július 16-án, amikor Ursula von der Leyen ismertette a Bizottság javaslatát. Magyarország, Németország, Svédország, Hollandia is nemet mond a tervezetre. Elemzők szerint a tagállamok felzárkóztatása helyett Ukrajna támogatására fordítanák a pluszbevételeket. 

Brüsszel az uniós pénzek egyhatodát Ukrajnába küldené

Ukrajna külön tételként is bekerült a büdzsébe, emellett az Európai Békekeretben és az Európai Versenyképességi Alapban is rejtettek el forrást Kijevnek. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezet bemutatása után leszögezte: soha nem fogadna el egy olyan büdzsét, amely tönkreteszi a magyar gazdákat és a magyarok pénzét az ukránoknak adja.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandiner kérdésére több szempontból is megdöbbentőnek nevezte a költségvetés tervezetét. Kifogásolja a több mint 40 százalékkal magasabb kiadási főösszeget, továbbá hogy a pénzek nagyjából egyhatodát Ukrajna kapná, valamint megjegyzi: a központosítás csúcsra járatása is egyértelműen látható. Ennek a javaslatnak a vesztesei a tagállamok lennének, és különösen 

• a gazdálkodók; 
• veszélybe kerülne az unió pénzügyi fegyelme és stabilitása. 
  Nehéz helyzetbe kerülnének az EU vezetőinek kritikusai és mindezek fényében jó eséllyel európai állampolgárok tömegei is. Svédország, Hollandia és Németország is elfogadhatatlannak tartja az új pénzügyi keret tervezetét. A kormányok kifogásolják, hogy Brüsszel jelentősen növeli a kiadási oldalt, és elutasítják, hogy magasabb nemzeti hozzájárulást fizessenek a közös kasszába. Ehelyett a jelenlegi, 800 milliárd euróval kisebb keret hatékonyabb felhasználására várnak terveket a Bizottságtól.

A tagállamok, a gazdálkodókat tömörítő érdekképviseletek, az Európai Parlament és még az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is világossá tette az utóbbi hónapokban, hogy meg kell tartani a közös agrárpolitikát (KAP) mint önálló költségvetési fejezetet. Ennek ellenére Ursula von der Leyen az agrártámogatásokat is a nagy közös alapba tenné, ráadásul a most is kevésnek bizonyuló 380 milliárd eurós keretet 300 milliárd euróra csökkentené. 

Brüsszel tervezete azért is sokkoló, mert az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a költségvetés bemutatása előtt állapodott meg Ukrajnával arról, hogy felülvizsgálják az EU-val folytatott kereskedelmi megállapodást annak érdekében, hogy 2028-tól gyakorlatilag megnyíljon az út az eltérő szabályokkal előállított, sokkal rosszabb minőségű, ám óriási mennyiségű ukrán mezőgazdasági alapanyag és élelmiszer újbóli korlátlan uniós beáramlása előtt. Érdemes felidézni: az ukrán agrárlobbi befolyását jól mutatta, hogy 2022-ben az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően világszerte az egekbe emelkedtek az élelmiszerárak, miközben nem esett vissza a kínálat, mindössze spekuláció állt a háttérben. Ennek köszönhetően a háború árnyékában is óriási profitnövekedésre sikerült szert tenniük az agráróriásoknak, miközben az elszabaduló élelmiszerárak globálisan csökkentették a hozzáférhetőséget.

Orbán Viktor háborús költségvetésnek nevezte a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét, arra hivatkozva, hogy az abban szereplő adatok szerint a pénz 20 százaléka Ukrajnába menne, és a maradékot sem fejlődésre vagy mezőgazdaságra költenék, hanem háborús készülődésre. Értékelése szerint ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert, ez utat nyit egy hatalomváltásnak és a liberális politikának, majd "visszatérnek a jelcini idők és indulhat a biznisz". Kijelentette: Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, hanem egy békét és fejlődést támogató költségvetés szorgalmaz, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadja el. Orbán Viktor arra is kitért: a Magyarországnak járó uniós pénz felét, 12 milliárd eurót, már hazahozta a kormány, és a másik fele is meglesz, mert amíg nem kapja meg Magyarország az elmaradt pénzt, addig nem lesz új hétéves európai költségvetés, ennek elfogadása ugyanis egyhangúságot igényel. "Hazahozzuk és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból" - mondta.