Jön a Nap varázslatos fordulója – Szent Iván éjszakája tele titkokkal és régi szokásokkal

A keresztény hagyományokba számos pogány szokás is beépült az évszázadok során, ilyen többek között a nyári napforduló, vagyis Szent Iván napja is. A magyar néphagyományban már a honfoglalás előtti időkben is számon tartották az ünnepet, bár első sorban az északi népek tulajdonítanak neki misztikus jelentőséget.

A nyári napfordulót a kezdetektől fogva tisztelték az ősi népek. A kelták, a germánok, a szlávok, illetve az északi népek szinte mindegyike ünnepelt ezen a napon: papjaik és druidáik a Föld és az Ég nászának tisztelegtek.

Az ókori Egyiptomban a nyári napfordulókor hatalmas, gyógynövényekkel megszórt máglyákat gyújtottak, mert úgy gondolták, ezzel segítik a Napot a sötétséggel vívott harcában. Azt remélték, hogy a rituálénak hála bőséges lesz a nyári termés, illetve távol maradnak tőlük a járványok és betegségek.

Nyári napforduló: mindent a szerelemért

Bár a betegségeket és a természeti csapásokat szerették volna távol tartani, a szerelmet annál is inkább be akarták vonzani. Az asszonyok és a leányok Szent Iván éjjelén a tűz mellé telepedtek és illatos füveket füstöltek azért, hogy aki még nem kelt el, arra találjon rá a szerelem. 

Egy másik hagyomány szerint a hajadon lányoknak át kellett ugraniuk a tüzet, aki pedig a legügyesebb volt, annak azt jósolták, hogy nemsokára férjhez fog menni. A tűzugrást el lehetett végezni párban is, ez esetben a szerelmes pár azt remélte, hogy minden rossz elkerüli majd őket.

A szokások szerint a jegyben járó párnak egyébként is érdemes volt ekkortájt megtartani a menyegzőt, mert a hiedelem szerint a napforduló a házasságokra is jótékony hatással volt. 

Régen úgy gondolták az emberek, hogy minden, amit ezen a napon tesznek, mágikus hatású. A mezőn begyűjtött virágoknak, gyógynövényeknek különös gyógyító hatást tulajdonítottak, de a hiedelem szerint még az állatok takarmánya is mágikus hatású volt ezen a napon.

Érdekesség, hogy Szent Iván napján szokás volt feldíszíteni a kutak és a források környékét azért, hogy kiengeszteljék a vízben lakó szellemeket, akik a hiedelem szerint ezután még tisztább vizet adtak az embereknek. Sőt, a kiengesztelt szellemek által megtisztított víz még a termékenységre is jótékony hatással volt.

Titkos praktikák, amiket ma is kipróbálhatsz:

1. Tegyél levendulát a párnád alá – álmaidban megláthatod jövendőbelidet!
2. Szedj orbáncfüvet naplementekor – régi hiedelmek szerint védelmet hoz a rossz szellemek ellen.
3. Nézz a tükörbe éjfélkor – talán felsejlik előtted a jövőd egy titkos jele.

Most már mindent tisztáztunk, de ki is pontosan Szent Iván?

Mivel az ünnep a lényege a fény és a világosság győzelme a sötétség és a halál felett, az egyház is átvette ezt a szimbolikát és erre a napra tette Keresztelő Szent János születésének ünnepét. Ez ritkaság, hiszen a legtöbb szent esetében a vértanúságuk vagy haláluk napját tartják számon.

Míg június 24-e a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, addig december 24-e a téli napforduló időpontja. E két dátum két születést jelöl: Keresztelő Szent Jánosét és Jézusét. A Keresztelő nyáron, a fény idején született, és ezzel a fénnyel készítette elő annak az útját, aki majd legyőzi a halált. Így épült be a keresztény hagyományba is a fény és sötétség örök küzdelme, ezért kapcsolódhatott a nyári napforduló ünnepe is ehhez a szimbolikához.

Felmerülhet a kérdés: ha János a neve, miért hívjuk mégis Szent Iván napjának? Azért, mert az „Iván” név a régi magyar „Jovános” vagy „Ivános” alakból származik, ami a János név szláv formája. Maga a név héber, görög, latin, orosz és magyar eredetű, jelentése pedig „Isten kegyelme” vagy „Isten kegyelmes”. Így tehát a június 24-i Szent János éjszakáját nevezik Szent Iván éjszakájának is.

Csillagászati megközelítés

A csillagászati nyár első napja azt jelenti, hogy ekkor fordul meg a nap, ami a téli napforduló óta folyamatosan északnak, a Ráktérítőig haladt. Innentől kezdve viszont ellentétes irányba fog tartani: elindul a Baktérítő irányába, ahova fél év múlva, télen érkezik majd meg. 

A nyári napforduló sokáig összeforrt Szent Iván napjával, azonban az évek során már június 24-e helyett június 20-án, vagy 21-én a legrövidebb az éjszaka. Ennek oka a Föld forgástengelyének elmozdulása, ami miatt évente 24 percet tolódik, hogy mikor van a napállás maximuma – írja a HungaroMet.