
Kapu Tibor úton a Nemzetközi Űrállomás felé - minden magyar lélekben vele van!
A zökkenőmentes felbocsájtást követően immár fent van a világűrben a történelem második magyar kutatóűrhajósa. Kapu Tibor négy társával együtt jelenleg is úton van a Nemzetközi Űrállomás felé, ahol már nem a második, hanem az első magyar lesz!
Anno, amikor Magyarország eldöntötte, hogy beszáll az űriparba és azt, hogy újra embert küld a világűrbe, a Hunor Magyar Űrhajósprogram felhívására 240 férfi és nő jelentkezett. Közülük került ki végül Kapu Tibor és tartalékosként Cserényi Gyula, akik végigcsinálták az űrutazáshoz szükséges hazai, majd amerikai kiképzést, hogy aztán Kapu Tibor végül sok halasztást követően, de június 25-én, magyar idő szerint 8 óra 31 perckor elinduljon a Nemzetközi Űrállomásra – 45 évvel az első magyar kutatóűrhajós, Farkas Bertalan felbocsátása után.

A HUNOR program
A magyar kormány 2021-ben fogadta el Magyarország Űrstratégiáját. Ennek egyik elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, a Hungarian to Orbit, azaz a HUNOR, amely egyik célja volt, hogy – ahogyan azt a neve is mutatja – magyar kutatóűrhajóst küldjenek orbitális, azaz Föld körüli pályára, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén majd magyar tudósok kísérleteit elvégezve hasznos tapasztalatokkal felvértezve térjen vissza.
Kapu Tibor felkészülése
A két magyar űrhajósnak, Kapu Tibornak és Cserényi Gyulának több lépcsőből álló, komoly kiképzésen kellett részt vennie. Ez a több, mint egy éven át tartó folyamat, fizikális és fokozatosan nehezedő elméleti tréningből tevődött össze, illetve a gyakorlati képzésekből, hogy a testük szokja az extrém körülményeket. Ehhez jött még az Egyesült Államokban a SpaceX és a NASA, valamint az Axiom Space kiképzése, hogy majd a Nemzetközi Űrállomásra érve ne érhesse semmilyen váratlan meglepetés Kaput Tibort, vagy a csapat többi tagját – beleértve Cserényi Gyulát, aki tartalékosként az Ax-4 misszió alatt végig a Földről támogatja a csapat munkáját.
Ami késik, az nem múlik
Először tavaly év végére tűzték ki az Ax-4 misszió indulását, de különböző technikai és időjárás okozta problémák miatt ez többször is csúszott. Egyébként a felbocsájtás halasztása nem ritka, pláne az emberes űrrepülések esetében. A 2024-es dátumból előbb 2025. májusára, majd aztán júniusra halasztották az indulást, amely még ezt követően is csúszott, méghozzá többször, több napot is. Volt, hogy az üzemanyag szivárgása, de többször is időjárási körülmények miatt kellett halasztani.
Mikor a rakétát indítják , akkor az nem függőleges, hanem egy parabolikus pályán jut ki az űrbe, tehát ha Orlandóból indítják a rakétát, az nagyjából Írország felett lép ki a világűrbe. Vagyis a térség minden egyes szegmensében klappolnia kell minden időjárási körülménynek, hiszen az emberes űrrepüléseknél a biztonság kiemelten fontos
– mondta a TV2 stúdiójában a HUNOR program küldetés menedzsere, Juhos Norbert, amikor végre elérkezett a nagy nap: június 25-én Kapu Tibor magyar idő szerint 8 óra 31 perckor a floridai Kennedy Űrközpontból a Crew Dragon fedélzetén a Falcon-9 hordozórakéta segítségével elindult a Nemzetközi Űrállomásra.

Kutatás az ISS fedélzetén
Még kimondani is sok, de az ISS fedélzetén az Ax-4 misszió legénysége rekordszámú, mintegy 60 tudományos kísérlet végrehajtását tervezi elvégezni.
Ilyen sokat ezelőtt egyik Axiom Space-küldetés során sem végeztek el.
Kapu Tibor sem fog unatkozni odafent, miután ezek közül nagyjából 25-30 feladat a második magyar kutatóűrhajósra vár majd. A többi között azt fogja vizsgálni, hogy miként változik az űrben az emberi mikrobiom, illetve azt is, hogy hogyan javítható a sugárzás okozta DNS-károsodás, kutatásai kiterjednek továbbá arra is, hogy milyen hatást gyakorol a mikrogravitáció az ember kognitív és mozgáskoordinációs képességeire.
Kapu Tibor feladatai között szerepel még:
- egy nanoszál-alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között,
- a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása,
- egy mikrofluidikai gyógyszer-tesztchip vizsgálata,
- precíziós helymeghatározás tesztelése mozgásérzékelő szenzorokkal,
- az űrrepülés hatásainak vizsgálata 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira, valamint
- gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaóra keretében, magyar diákok bevonásával.
Kapu Tibor feladata lesz majd egy olyan vizsgálat is, amely az alacsony olvadáspontú fémek viselkedésére vonatkozik és hosszabb távon az új generációs hajtóműrendszerek fejlesztését segítheti. Ezzel, valamint az űrben tartózkodás emberi testre gyakorolt hosszabb távú hatásainak vizsgálatával a későbbi Mars missziók sikerességét is elősegítheti a második magyar kutatóűrhajós.
Elképesztő indulás
Elképesztő volt az indulás, az űrhajósok útban vannak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de még mindig nagyon izgalmas időszak előtt állunk - mondta Horvai Ferenc űrkutató-csillagász, a HUNOR Főosztály munkatársa az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában az MTI összefoglalója szerint.
Horvai Ferenc kiemelte, hogy magyar idő szerint ma, csütörtökön egy órakor várható a dokkolás a Nemzetközi Űrállomásra.
Beszélt arról is, hogy Kapu Tibor tökéletes fizikai és mentális állapotban várta a felbocsátást. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a dokkolást követően az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson 12 órás munkaidőben dolgoznak. Este tízkor van takarodó és reggel hatkor kel a teljes személyzet, hét órakor tartanak eligazítást, amikor mind a 11 űrhajós a Földdel kommunikálva megbeszéli a teendőket. Este hét óra körül szintén van egy eligazítás, amikor felkészülnek a következő napra. Minden percük be van osztva, ebbe a 12 órába kell beleférniük az edzésnek és az étkezéseknek is - tette hozzá. Kitért arra, hogy kutató-űrhajósok anyagtudományi és gyógyszerészeti kísérletet végeznek, így például megmérik, hogy mikor jár le az űrben egy gyógyszer szavatossági ideje, emellett élettani, sugárzástani kísérleteket is végeznek majd. Felkerül például a világ legkisebb méretű, magyar fejlesztésű dozimétere (sugárzásmérője) is a Nemzetközi Űrállomásra. A magyar kísérletek olyan sokrétűek, hogy nagyon nehéz felsorolni azokat - tette hozzá. A küldetés négyfős személyzete körülbelül 60 feladatot, javarészt kísérleteket végez, ebből 25 magyar kísérlet. Emellett Kapu Tibor európai és amerikai kísérletekbe is becsatlakozik, amikor erre szükség lesz. Így majd csak a küldetés után derül ki, hogy pontosan hány kísérletet végeztek el. Kitért arra, hogy fontos feladatuk lesz a Föld megfigyelése is. Az egyik legkülönlegesebb feladat egy Földről készült helymeghatározási kísérlet lesz, amelynek során azt vizsgálják, hogy az ISS-ről a Földről készített fotók alapján meg lehet-e való időben határozni az űrállomás pontos pozícióját helymeghatározási rendszerek nélkül. A műsorban elhangzott, hogy Kapu Tibor és a legénység a start előtt családtagokkal találkozhatott.
Orbán Viktor: a határ a csillagos ég
A határ a csillagos ég. Újra magyar űrhajós a világűrben. Óriási büszkeség! Sok sikert Kapu Tibornak! - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán szerdán. Egy másik posztban idézett az űrhajóstól a miniszterelnök:„15 millió magyar emelt ma idáig. A támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs: belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol.”






