Kedd este földrengést érzékeltek Győrnél, a földrengés epicentruma Pinnyéd és Győrűjfalu volt. Elsőre azt gondolhatnánk, Magyarországon nem jellemző ez a természeti jelenség, pedig a történelem során, sőt, az elmúlt években is voltak földrengések, viszont ezekből nem mindegyiket érzékelték emberek, továbbá az esetek többségében károk sem keletkeztek. A keddihez hasonló földrengés Magyarországon tehát nem egy ritka eset, viszont a történelem során előfordultak súlyosabb földrengések is.

Földrengés Magyarországon – nem olyan ritka, mint gondolnánk

Talán elsőre hihetetlennek tűnhet, hiszen ezek túlnyomórészt nem nagy magnitúdójú földrengések, de Magyarországon évente mintegy 100-200 egészen kicsi, emberek által nem észlelhető rengés következik be. Ezek általában 2,5 magnitúdónál (Richter-skála) nem erősebbek, illetve további 4-5 gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeztek. A fejlegyzések során az országban körülbelül három tucatnyi komoly károkat okzó földrengés következett be. A legerősebb rengés Komáromban 1763-ban történt, és 63 ember halálát okozta.

3,4-4-es magnitudótól kezdődnek a vakolatrepedések, viszont nagyobb károk már 5-ös körül fordulnak elő. Jellemzőnek nem mondható Magyarországon, de volt több is a történelemben. Ami nagyobb károkat okozott, az az 1985-ös berhidai földrengés, illetve említendő még a Dunaharaszti földrengés 1956-ban, ami 5,6-os erősségű volt

– nyilatkozta lapunknak Dr. Győri Erzsébet szeizmológus, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos főmunkatársa. A szakértő rámutatott, hogy minden földrengésnél az Obszervatórium honlapján kérdőívben jelzik a lakosok a földrengéseket.

Mindig foglalkozunk vele, hogy a rengések paramétereit meghatározzuk. Most is jönnek be hozzánk kérdőívek. Van egy földrengés kérdőív a honlapunkon, erre szólítjuk fel a lakosságot, hogy ide írjanak. A keddi rengés kapcsán szép számmal jönnek, eddig 70 kitöltés érkezett. Jóformán csak Győrből kapunk jelzéseket, de Győrszentivántól és a közeli településektől jött 1-2. Amikor ennek a kiértékelését elvégezzük, akkor határozzuk meg az intenzitást, a hatásait, ami egy másik skála, nem a magnitudó, hanem egy intenzitás skála, ami azt mutatja, milyen hatással van a rezgés az emberre, a környezetre, épületekre

– folytatja a szeizmológus.

A keddi földrengés tehát egy enyhébb, az epicentrumtól messzebb nem értékelhető rengés volt, ami nem ritka Magyarországon sem.

Az elmút 30 napban nyolc földrengés volt Magyarországon. Ezek egyike sem haladta meg a Richter-skála szerinti 2 - 2,5-es erősséget. Magyarországon egyébként 15 on-line földrengés érzékelő állomás van.

Van okunk aggódni? Megszólalt a magyarországi földrengés kapcsán a szakértő