Krausz Gábor
A katolikus egyházfő a világ egyik legfontosabb közéleti szereplője, akivel a diplomácia és a nemzetközi jog is számolni szokott. Így aztán nem meglepő, hogy XIV. Leó pápa beiktatása kapcsán is óriási az érdeklődés.
Hivatalosan május 18-án foglalja majd el Szent Péter trónját XIV. Leó pápa. Bár trónralépésről beszélünk, de korona mégsem lesz, ugyanis a pápai koronát már a legutóbbi négy katolikus egyházfő sem kérte, így a pápává koronázás kifejezés már végképp elavultnak számít. Bár a köznyelv beiktatásként hivatkozik a május 18-i egyházi ceremóniára, ez sem a legjobb kifejezés a napra, amikor XIV. Leó hivatalosan is megkezdi ténykedését szentatyaként, miután a pápa Krisztus földi helytartójaként a legfőbb hatalomnak számít, tehát nincs olyan világi tekintély, amely beiktathatná. A helyes megjelölése az eseménynek ezért 1964 óta úgy hangzik, hogy „a pápa péteri szolgálatának megkezdése”.
A Vatikán hivatalos közleménye szerint a szertartás – a hagyományokhoz hű módon – szentmisével kezdődik majd 10 órakor a római Szent Péter téren. Erre meghívást kapott számos világi, valamint egyházi vezető.
Természetesen a május 18-i ünnepi szertartásra Magyarországra is érkezett meghívó. A Szent Péter téren helyet kapó hivatalos magyar delegációt Sulyok Tamás, köztársasági elnök vezeti, és tagja lesz a kormány képviseletében Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes is.
A téren összegyűlő közönséggel kiegészülve ők követhetik majd testközelből az ünnepi ceremóniát, amelynek forgatókönyve az első olyan hivatalos dokumentum, amit az új pápa jóváhagy.
Az ünnepi mise során XIV. Leó megkapja a különböző pápai jelvényeket:
A péteri pallium, vagyis a fehér gyapjúszalag, rajta öt piros kereszttel Krisztus öt sebét jelképezi. Ezt bencés apácák hímzik és a liturgikus ruha része. Egykor ez még köpeny volt, amit bárányok gyapjából szőttek, így jelképezve a jó pásztort, aki gondját viseli a nyájnak.
A legfontosabb jelkép a halászgyűrű, amely Péter apostol meghívásának evangéliumi jelentére utal, miszerint:
emberek halászává teszlek titeket!
A gyűrű domborműve Pétert ábrázolja, körben rajta a pápa neve olvasható, akinek ezt a bal kezére húzzák majd. Minden pápa új gyűrűt kap, az előző pápa halálakor összetörik az addig használatban lévőt annak okán, hogy mint pecsétgyűrű, vagyis hitelesítésre szolgáló tárgy visszaélésekre adhat okot.
A korona már hosszú évek óta nem tartozik a pápai jelvények közé. 1964. november 13-án VI. Pál a szegényeknek ajándékozta tiaráját a Szent Péter-bazilikában, aztán I. János Pál pápa már nem is engedte megkoronázni magát, ahogy azóta egyik katolikus egyházfő sem.
Pápai jelvény még a ferula, vagyis a pásztorbot, valamint a pápai zászló is.
Kezdetben a bíborosok fehér liturgikus öltözetben állják majd körbe a Bazilika Confessio oltárát, ahol imádkozni fognak. Az oltár bal oldalán a keresztény egyházak küldöttségei, jobbra pedig az állami delegációk foglalnak helyet. Az oltárral szembeni első sorban a zsidó és muzulmán küldöttségek kapnak helyet.
A megválasztott pápa a keleti egyházak vezetőivel az altemplomba megy, Szent Péter sírjához, hogy ott imádkozzon, majd megtömjénezze azt.
Ezalatt egy körmenetből kilépve két diakónus a Szent Péter bazilika előtt felállított oltárra helyezi a pápai jelképeket, azaz a palliumot és a halászgyűrűt, hogy a szertartás keretében ezeket felöltsék XIV. Leó pápára. A szentatya és a koncelebránsok megérkezését követően litánia kezdődik, amelyet követően a pápa köszöntése, aztán olasz nyelvű beszéde jön. Ősi hagyomány, hogy egy görög diakónus az evangélium eredeti nyelvén, azaz görögül is felolvas majd mielőtt a pápa megkapja a jelvényeket, hogy aztán a ceremónia végeztével XIV. Leó pápa az egybegyűltek közé menjen áldást osztani.