
Cirkuszi baleset történt Sopronban, tragikusan alakult a családi program
A cirkuszi baleset egy pillanat alatt megváltoztatta a Németh család életét.
Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt Sopronban történt a baleset: a cirkuszban egy vasrúd nagy erővel a közönség soraiba csapódott, eltalálva egy ott ülő nézőt. Akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen véget ér a történet és a baleset sérültje, Németh László újra visszatérhet-e a hétköznapokba - írja a kisalfold.hu.

Egy pillanat alatt megtörtént a baj
"Emlékszem a napra. Május 4-e, szombat volt, anyák napja előtt. A gyerekek nagyon szerettek volna elmenni a cirkuszba, így felkerekedtünk családostól. Először nevetés, jókedv, öröm, izgalom a gyerekek arcán, majd egyetlen másodperc alatt minden megváltozott, sikolyba és bénító csendbe fordult. Nem láttam, honnan jött a cső, kizárólag a kislányomra figyeltem, hiszen a feje az én fejem alatt volt, így oldalt kapott el a repülő vasdarab. A tartóoszlop, amelynek ott sem lett volna szabad lennie, ledőlt, és engem talált el. Arra emlékszem, hogy a becsapódás pillanata után eluralkodott a káosz. A feleségem sikolya, a gyerekeim rémült hangja, ezek örökre a fülembe csengenek. A testem nem mozdult, de a tudatom éber maradt. Éreztem, hogy baj van. Nagy baj" – emlékszik vissza Németh László a szörnyű napra.
Sokan azt mondják, csoda, hogy túléltem. Én is így gondolom, de kaptam egy új lehetőséget.
A baleset után két hónappal munkába álltam, a zene ebben is rengeteget segített. Ki tudtam adni magamból a félelmet, a fájdalmat, a kétségeket. Azóta visszatértem a civil munkámba is, de már más ritmusban. Nem vállalok annyit. Megtanultam nemet mondani. Megtanultam lassabban élni. Talán ez is a baleset egyik fontos üzenete volt. Nem lehet mindig, mindent egyszerre. Sok mindent átértékeltem. A legfontosabb, hogy a család mindenek felett áll, az élet pedig nem végtelen. Eddig is hívő ember voltam, de most sokkal mélyebben érzem: valaki akkor, ott volt velem. Nem tudom, ki. De éreztem.
Ma, egy évvel később, azt mondom: hálás vagyok. Hálás, hogy élhetek. Hálás a családomért, akik végig mellettem voltak. Hálás a zenéért, ami visszahozott az életbe. Hálás vagyok az orvosoknak, a mentőknek, a barátaimnak.







