INSIDER
Ferenc pápa temetésével mérföldkőhöz érkezett az új katolikus egyházfő megválasztásának folyamata. A néhány héten belül esedékes pápaválasztásig a bíborosi kollégiumra száll az egyház irányításának feladata.
Azt követően, hogy a világ minden tájáról érkezett hívek végső búcsút vettek a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápától, új szakaszba lépett a pápaválasztás folyamata: a régi egyházfő elbúcsúztatása után elkezdődött az utód keresésének folyamata a Vatikán falai között. A katolikus egyházfő sírba tétele kilencnapos gyászidőszak kezdete is egyben.
Így néz ki az átmeneti időszak a pápaválasztásig
Az évszázados hagyományok szerint a pápaválasztó bíborosi testület, azaz a konklávé nagyjából 2-3 héttel a pápa lemondása vagy halála után ül össze Rómában. A mindenkori bíborosi kollégium tagjait maga a szentatya választja ki püspökök és vatikáni tisztviselők közül.
Amikor megüresedik Szent Péter trónja, olyankor egy időre a katolikus egyház vezetése a bíborosi kollégium dolga lesz, melynek tagjai általános kongregációkon vesznek részt. Ezek tulajdonképpen olyan megbeszélések, amelyek során megvitatják az előttük álló kihívásokat és előkészítik a konklávét.
Az új vezető megválasztása azért sem húzódhat sokáig, mert a vatikáni szabályok szerint vannak bizonyos döntések, amiket csakis a pápa hozhat meg, a bíborosi kollégium nem.
Heteken belül lehet pápánk!
A tradíciók szerint a bíborosok általában a pápai trón megüresedését követő 15-20 napban gyűlnek össze a Szent Péter-bazilikában, hogy misét celebráljanak, és kérjék a Szentlélek segítségét a pápaválasztáshoz. A most esedékes konklávé május 7-én veszi majd kezdetét. Annak irányítása a 70 esztendős olasz Pietro Parolin feladata lesz, aki Ferenc pápa uralkodása alatt egyfajta „miniszterelnökként” működött a Vatikánban. Sok fogadóirodánál az esélyesek között is szerepel a pápaválasztáson.
Így zajlik a zárt ajtók mögött a pápaválasztás
Az új pápa megválasztása előtt a bíborosi testület visszavonul a Sixtus-kápolnába, esküt tesz a titoktartásra, majd bezárkózik és titkos szavazással döntenek. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a szavazásra jogosultak egyenként Michelangelo „Utolsó ítélet” c. freskója elé vonulnak, ahol egy ima után dobják egy nagy kehelybe a kétszer összehajtott szavazólapot. A szavazás minden nap négy fordulóban zajlik majd, egészen addig, amíg az egyik bíboros meg nem szerzi a voksok legalább kétharmados többségét. Ameddig ez nincs meg, addig minden választási folyamat végén fekete füst száll fel a kápolna kéményéből, amelyre ilyenkor egy egész világ szokott még a lélegzetét is visszatartva figyelni. Amikor a szavazás sikeres, akkor fehér füst száll fel a kéményből.
Az újonnan megválasztott egyházi vezető aztán magára ölti a pápai ruhát, új nevet választ, és a Szent Péter-bazilika erkélyére vonul, miután a legidősebb bíboros az erkélyről bejelenti, amire a hívek vártak:
„Habemus Papam”, azaz „Van pápánk!”
Az új egyházfő ekkor lép majd először az egyház tagjai elé, hogy első intézkedéseként áldást adjon az egybegyűltekre.
Ripost hírek
