Több mint 2 milliót buktak a családok, ennyibe került nekünk eddig a háború

Több mint 2 millió forintos veszteség érte a családokat az orosz-ukrán háború első három éve alatt.  Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének. A közvetlen költségek megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem fél millió forintra rúgna. Ezen felül a nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének - áll a Századvég elemzésében.

Több mint 2 millió forintos veszteség érte eddig a családokat

Az orosz-ukrán konfliktus kitörése leginkább három területen érintette negatívan a magyar gazdaságot. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az háború és Ukrajna esetleges gyorsított felvételének hatását egy videón is összegezte.

• A gázimporton keletkező költségek következményeképpen a magyar gazdaságban 6386,3 milliárd forint extra kiadás keletkezett „háborús felárként”.

• A geopolitikai kockázatok és az inflációs sokk eredményeként a referenciának tekintett 5 éves állampapírok hozama a korábbi 2 százalékos értékkel szemben a 4 és 6 százalék közötti tartományba emelkedett, így az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal drágult.

• Az EU szankcióira válaszként az orosz fél is korlátozásokat vezetett be, amely a hazai kivitelt is érintette: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.

Ukrajna uniós csatlakozása 458 ezer forintba kerülne minden magyar háztartásnak

Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása – a jelenlegi szabályozás alapján – markánsan átalakítja a támogatási keretrendszert, ami közösségi szinten 11-20 milliárd euró költséget jelentene. Hazánk évente összesen 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet együttesen a kohéziós- és a Közös Agrár Politikához kötődő forrásokból. Az Európai Parlament javaslata szerint a tagállamoknak GDP-jük további 0,25 százalékát kellene évente Ukrajna támogatására fordítaniuk, ami Magyarország esetében 202,9 milliárd forint többletkiadást eredményezne.
Magyarország és Ukrajna között jelenleg is hatályban lévő, egyedülálló nyugdíj-egyezmény alapján a Magyarországra települő ukrán nyugdíjasok a magyar rendszer szerint kapnának nyugdíjat az állami költségvetésből. A 65 év feletti ukrán állampolgárok száma alapján 5 százalékos áttelepülés esetén ez 1017,8 milliárd forintos többletnyugdíj-kiadást jelentene.
Ukrajnának hozzávetőlegesen 524 milliárd amerikai dollárra (a magyar GDP közel két és félszerese) lenne szüksége az ország újjáépítéséhez. Mivel az ukrán állam nem képes ezt költségvetési forrásból megoldani, így az Európai Unió tervezi megfinanszírozni. Ha a tagállamok a GNI részarányuk alapján viselnék a kiadás terheit, akkor Magyarország a 2023-as befizetések alapján a teljes összeg 1,4 százalékát lenne kénytelen előteremteni, ami – feltételezve, hogy az összeget a következő öt éves időszakban kellene folyósítani – évente 536 milliárd forintos kiadást eredményezne. A jelenleg érvényben lévő európai uniós szabályok alapján Ukrajna gyorsított felvételének közvetlen költségei tehát elérnék az évi 1870 milliárd forintot Magyarország számára, ami – a korábbi költségeken felül – 458 ezer forintnak megfelelő összeget jelente minden egyes magyar háztartásnak.