Az árkorlátozás előnyei miatt döntött így a kormány az infláció elleni harcban

Az élelmiszer-infláció mérséklése érdekében gyakran felmerül az áfacsökkentés lehetősége, hiszen sokan ezt tartják a legkézenfekvőbb megoldásnak. Azonban a kormány eddig más eszközökkel próbálta kezelni a problémát, legutóbb például árkorlátozást vezetett be 30 alapvető élelmiszerre. Ennek egyik oka, hogy az áfacsökkentés hatékonysága korántsem egyértelmű, ráadásul számos termék esetében már most is alacsony, mindössze 5 százalékos az áfa.

Az elmúlt években a kormány több lépésben csökkentette az élelmiszerek áfakulcsát: 2017-ben a baromfihús, a tojás és a tej, 2018-ban a hal és a sertésbelsőségek, 2019-ben pedig az ESL és UHT tejek áfája esett vissza a korábbi 27 százalékról 5 százalékra. Ennek ellenére ezek a termékek az utóbbi időszakban drasztikus áremelkedésen mentek keresztül. A tej és a tojás például különösen megdrágult, amit részben a madárinfluenza-járvány és a nyers tej világpiaci árának emelkedése okozott - írja a Világgazdaság. A kereskedők árazási gyakorlata is hozzájárulhatott mindehhez: januárban például a 2,8 százalékos UHT-tejeket csaknem 39 százalékkal, a tojást pedig 35 százalékkal drágábban értékesítették a beszerzési árukhoz képest. Ez azt eredményezte, hogy az érintett termékeken hatalmas profit keletkezett. Ráadásul egy-egy költségsokk után a piaci szereplők gyakran késleltetve reagálnak, és az indokoltnál is nagyobb mértékben emelik áraikat, ami az inflációs spirált tovább erősíti.

A jegybank elemzései szerint az elmúlt években jelentős szerepet játszott az úgynevezett "profithúzta infláció" jelensége. 2022 végén például a szállítás és raktározás ágazatában 84 százalékkal, a feldolgozóiparban 50 százalékkal, míg a kereskedelemben és turizmusban 25 százalékkal nőttek a profitráták egy év alatt.

Az áfacsökkentés ellen szól az is, hogy sok esetben a kereskedők lenyelik az adócsökkentést, így annak hatása nem jelenik meg a fogyasztói árakban. Jó példa erre Szlovákia, ahol év elején több alapvető élelmiszer áfája csökkent, ám ez alig befolyásolta az árakat. Ha ez Magyarországon is így történne, akkor az áfacsökkentés nem érné el a kívánt hatást, és a vásárlók végső soron nem érzékelnék annak előnyeit. Így tehát kijelenthető, hogy az árkorlátozás tűnik egyelőre a legjobb megoldásnak.