Marics Peti
Létrehozva: 2024.10.23. 05:45
Emlékezzünk az 1956-os hősökre! Itt a mai ünnepi program
Mutatjuk, mi történt 1956-ban ezen a napon. Október 23-án délelőtt 11 órakor Orbán Viktor a Millenárison mond ünnepi beszédet, este Sulyok Tamás a MÜPÁ-ban rendezett díszünnepségen szólal fel.
1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés, amit a szovjetek vérbe fojtottak, azt követően pedig szörnyű megtorlás vette kezdetét, több száz 1956-os hőst kivégeztek. Ezen a napon a magyar hősökre emlékezünk és a magyar szabadságot és függetlenséget ünnepeljük. 1989-ben a rendszerváltozás részeként ezen a napon kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. Mutatjuk a főbb tudnivalókat a nemzeti ünnepről!
Mit ünneplünk pontosan október 23-án?
1956. október 23-án az egyetemi diákság felvonulása után a Parlament előtt már több százezer ember hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. Ugyanezen a napon a fegyvertelen tömegre véres sortüzet adtak le a Rádió épületénél. Ez feltüzelte a tömeget: aznap estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét. Az ezt követő napokban Nagy Imre kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek. November negyedikén azonban a szovjet tankok hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen, november tizedikére pedig legyőzték a budapesti civileket és kezdetét vette a megtorlás. Százezrek menekültek el az országból, ezreket börtönöztek be, és több száz forradalmárt kivégeztek. A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni sem volt szabad, illetve ellenforradalomként szerepelt a történelemkönyvekben. A véres események emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. A forradalom kezdetének napja csak 1991 óta nemzeti ünnep, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
Mi történt október 23. előtt és után?
- 1956. június 28.: a lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki. Mintegy százezer munkás vonult az utcára az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. Miután a tömeg megkísérelte elfoglalni az államvédelmi hivatal épületét, a hatalom a tömegbe lövetett, ezért zavargások robbantak ki. Ezzel a nappal vette kezdetét az 1956-os lengyelországi tüntetéssorozat.
- 1956. október 16.: a magyarországi reformellenzék a lengyelországi tüntetőkkel rokonszenvezett, és a diákok szerveződése is felgyorsult az egész országban. Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), az első kommunistáktól független ifjúsági szervezet. Október 17-től Budapest, Sopron, Pécs és Miskolc aktivizálódó egyetemi hallgatói is csatlakoztak a MEFESZ-hez.
- 1956. október 22.: a különböző magyar egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol két kar hallgatói nagygyűlést hirdettek. Az éjszakába nyúló tanácskozáson elfogadott tizenhat pontos határozatuk többek között a szovjet csapatok kivonását követelte Magyarországról. A műegyetemi hallgatók az október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározták, hogy délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja egyrészt a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, másrészt követeléseik nyomatékosítása.
- 1956. október 24.: reggel fél 5-kor az akkori Minisztertanács közleményében gyülekezési, csoportosulás- és felvonulási tilalmat rendelt el. Nagy Imre kinevezett miniszterelnök statáriumot léptetett életbe. Reggel 9-kor a rádió közölte, hogy a szovjet csapatok a magyar végrehajtó hatalom kérésére részt vesznek az ún. „ellenforradalom” leverésében.
- 1956. október 25.: reggel 6 óra 23 perckor a rádió közölte, hogy a „puccskísérletet” az éjszaka folyamán sikerült felszámolniuk, valamint „az ellenforradalmi erők szét vannak verve”.
Mi történt 1989. október 23-án?
Az 1989-1990 során lezajlott politikai rendszerváltozások következtében megszűntek az addigi Keleti blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések. A magyarországi rendszerváltozás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására, az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján - olvasható a Wikipédián.
Főbb programok idén október 23-án
Október 23-án a Kossuth Lajos téren 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonással indul a program. Ezt követően 10 és 18 óra között a Nyitott Parlament program keretében az érdeklődők megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot, a Szent Koronát, a Kossuth Lajos téren pedig a korhű, kiállított Csepel teherautót. A 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.
10.30-kor a Millenáris Parkban kezdődik az állami rendezvény, amin regisztráció nélkül bárki részt vehet. Az ünnepség kiemelt meghívottjai a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésben részt vevők és családtagjaik lesznek. 11 órakor Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet a Millenárison.
Szerda este 6-órakor a MÜPA-ban rendezett díszünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök mond beszédet, amit a köztelevízió élőben közvetít majd. Emellett
- 16 és 23 óra között a Külügyminisztérium épületét és a Budapesti Műszaki Egyetem „K” épületét fényfestés díszíti majd.
- A Terror Háza Múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen lesz látogatható, a Hősök falánál pedig egész napos protokollmentes gyertyagyújtás lesz.
- A múzeumok nagy része ingyenesen lesz látogatható!
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
