kulcsár edina
Kényszerpihenőn van, több hete leállt a termelés a munkahelyén. Zoltán attól fél, hogy elveszíti a munkáját, és nem tudja fizetni tovább a lakbért. Így pedig minden esély megvan arra, hogy ismét az utcára kerül.
Bizonytalanság lengi körbe az egykori komlói hajléktalan, Forgács Zoltán életét. Nehéz küzdelmek árán sikerült otthont találnia magának és a kutyájának, Lettinek. Több éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen, és fizeti becsületesen a lakásának bérleti díját. Most azonban veszélybe került a megélhetése. Több hete leállt a termelés a munkahelyén és kényszerpihenőre kényszerült Zoltán. Ha végleg megszűnik az állása, egészsége miatt különösen nagy kihívás számára az új munkahely megtalálása.
Állami gondozottként nőtt fel, és amikor a katonaságra került volna a sor, az orvosi vizsgálaton derült fény a betegségére. Izomsorvadásban szenved. A bal lába rövidebb, és izmai folyamatosan halnak el, ezért nehezen tud állni. Különösen nagy rajta a felelősség, hiszen nem csak magáról, hanem elválaszthatatlan hű társáról, Lettiről, a németjuhászról is gondoskodnia kell. 12 éve talált rá egy szőlőhegyen kikötve. Nem tudta nézni a kutya szenvedését, és magához vette. Azóta gondoskodik róla és mindenét megosztja vele. Inkább ő nem evett, de Letti soha semmiben nem szenvedett hiányt.
A betegsége miatt mindig nehezen talált munkát, és ezért sokat kellett nélkülöznie. Volt idő, amikor még szállásra sem tellett neki, és az utcán élt. De sosem adta fel, mert hitt benne, hogy változtatni tud a sorsán. Több év kemény munkával, kitartással, és némi segítséggel sikerült is talpra állnia. Azóta van munkahelye, és egy kis lakást is tud bérelni maguknak, Komlón. Nagyon boldog, hogy igazi otthonra talált, amit hűséges társával, Lettivel meg tud osztani.
Most azonban a bizonytalanság lengi körbe Forgács Zoltán életét. A munkahelyén leállt a termelés. Több hete kényszerpihenőn van. A fizetését még kapja, de ha végleg megszűnik az állása, akkor nagy bajban lesz ismét.
A leállás utáni első hetekben betegállományban voltam. Most vittem be a táppénzes papírt a munkahelyemre, de semmi megnyugtatót nem tudtak mondani. Teljes a bizonytalanság abban, hogy kell-e még valaha mennem oda dolgozni
- mondja kétségbeesetten Zoltán, aki nem adja fel, mert nem szeretne még egyszer az utcára kerülni. Amíg ez a bizonytalan helyzet fennáll, megpróbál másik munkahely után nézni, ami a betegsége miatt nehéz feladat. Azonban bízik benne, hogy pozitív hírek érkeznek majd a cége felől is és mégis megmarad a munkája.