Szeptember 29 az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapja - Tippek, hogyan válhatsz élelmiszermentővé

Komoly probléma az élelmiszerhulladék képződés, amelyért egyaránt felelőssé tehetők a háztartások és a gazdaság szereplők. Ugyanakkor némi odafigyeléssel, tervezéssel mi is sokat tehetünk ellene és csatlakozhatunk az élelmiszermentő szemlélethez. 

Becslések szerint az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, azaz közel 1,3 millió tonna landol a kukában. Sok víz és gáz energiaforrás megy így veszendőbe. Az élelmiszermentő életfelfogás menthetné meg az egész emberiséget. Az ENSZ által kiadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) között szerepel az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszermentő szemlélet népszerűsítése, mint globális célkitűzés. A 2020-as bázishoz képest 2030-ig a felére kellene csökkenteni a háztartások és a kiskereskedelem szintjén jelentkező élelmiszerhulladékok mennyiségét, több figyelmet szentelni az élelmiszermentő tevékenységekre és a többi szektorban is csökkentés lenne kívánatos.

Így lehetsz élelmiszermentő szakértő:

• vásárlás előtt mérjük fel a hűtőnk tartalmát, akár le is fényképezhetjük
• készítsünk bevásárlólistát  
• ne vegyünk meg egy terméket csak azért, mert akciós, de nem biztos, hogy el fogjuk fogyasztani 
• ne vásároljunk túl sok élelmiszert, különös tekintettel a pékárukra és a zöldségekre-gyümölcsökre
• gondoljuk át, hogy milyen kiszerelésre van szükségünk
• éhesen ne menjünk vásárolni, mert akkor könnyen túlvásárolhatjuk magunkat
• csak annyit főzzünk, amennyit biztosan megeszünk 
• tegyük időben fagyasztóba a megmaradt, romlandó ételeket
• a minőségmegőrzési idő lejárta után még pár hónapig fogyaszthatóak a bontatlan, megfelelően tárolt élelmiszerek (nem összekeverendő a fogyaszthatósági idővel) 

Ezeket a lejárt élelmiszereket nyugodtan megehetjük később is

A Nébih a következő ajánlást tette közzé, azzal a felhívással, hogy az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél irányadók, és fontos, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék, vagyis meg kell kóstolni, szagolni, mielőtt elfogyasztjuk.

• Olaj, zsír, tejpor, csipsz, sós ropogtatni valók: 2 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
• Aszalt gyümölcs, müzli, gabonapehely, fagyasztott termékek, keksz, cukorka, csoki: 3 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
• Üdítők, szörpök, gyümölcslevek, majonéz: 6 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
• UHT tej, tejszín, só, cukor, édesítőszerek, rizs, száraz hüvelyesek, pudingpor, instant kakaó és más instant termékek, fűszerek, száraztészta, szószok, ketchup, mustár, gabonafélék, mint a liszt, búzadara, kuszkusz: 9 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
• Konzervek, ásványvíz, méz, lekvár, kávé, tea, kakaópor: 12 hónappal a lejárat után is fogyasztható.

Sok élelmiszer landol a kukában

Világszerte, így Magyarországon is még mindig indokolatlanul sok élelmiszer landol a kukában. Pedig az élelmiszerre általában értékként tekintünk és ha nem magunk termeltük meg, akkor értelemszerűen még pénzt is adtunk ki érte. Ennek ellenére mégis kilószámra kerül élelmiszer a szemetesbe. A háztartási élelmiszerhulladék tekintetében egy átlagos magyar éves szinten 65,5 kilogramm élelmiszer kidobásáért felelős. Ez ugyan valamivel jobb adat, mint az uniós átlag, ami a 70 kilogrammot is eléri és jóval alatta marad például az osztrák, a dán vagy akár a német adatnak is. Viszont, ha belegondolunk, hogy egy felnőtt ember egy év alatt akár a testsúlyával megegyező mennyiségű élelmiszert dob ki, akkor könnyen belátható, hogy a helyzetet sürgősen kezelni kell. Ez a fenti adat a teljes lakosságra vetítve ugyanis 635 ezer tonnára rúg!

Tudatos szervezéssel, tervezéssel és odafigyeléssel éves szinten több tízezer forintot is megspórolhatunk, ráadásul nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket, hiszen elmondhatjuk, hogy nem pazarolunk, élelmiszermentő életmódot élünk.