kulcsár edina
A magyar kormány tizennégy éve döntött június 4-ről.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap. 14 évvel ezelőtt az országgyűlés ezzel az emléknappal arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Arra emlékezünk, hogy hiába csatolták el Trianonban az ország kétharmadát, a magyarság továbbra is egy egységet alkot.
A trianoni békeszerződés értelmében az ország (Horvátországgal együtt) elvesztette területének több mint kétharmadát (71,4%), és népességének közel kétharmadát (63,5%). A Kárpát-medencében élő mintegy tízmillió főt kitevő magyar anyanyelvű népességnek azonban csak a kétharmada élt az új magyar határok mögött, azaz mintegy 3,2 millió magyar anyanyelvű személy a szomszédos államokhoz került. Különösen fájó volt, hogy többségük közvetlenül az új határ túloldalán élt, vagyis a döntéshozók az etnikai elvet teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A románok, a csehek és a szerbek, amikor nem tudták etnikailag megindokolni követeléseiket, akkor gazdasági-közlekedési érveket hoztak fel. Különösen fontosnak tartották a főbb vasúti csomópontok és vasútvonalak megszerzését, így került a partiumi terület (Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad) Romániához, illetve Sátoraljaújhely vasútállomása Csehszlovákiához. A konferencia viszont kimondta az ország függetlenségét. A szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben.