tóth gabi
Jaj úgy élvezem én a strandot, hangzik az örökzöld sláger szövege, amit sokan a gondolnak és vélhetően a nyári csobbanás, fürdőzés öröme egyidős az emberiséggel. Galériánkban az elmúlt száz év strandolásaiból válogatottunk képeket.
A magyarországi strandok nagy része a közelgő kellemesen meleg idővel megnyitja kapuit, azaz indul a strandszezon. Hamarosan már nemcsak ábrándozhatsz az igazi nyári hangulatról, hanem te is a részese lehetsz annak. Addig is pillants bele retró képgalériánkba, ami megmutatja, hogy mi magyarok mennyire szeretjük a nyári fürdőzés adta lehetőságeket!
A múlt században a strandolásakor még nem a külföldi tengerpartok látogatása volt az elsődleges. Első számú célnak a hazai tavak, folyók és különféle vízfelületek számítottak. A fiatalok gyakran sátrat vertek a vízpartokon, a családosok gyakran beutalókat kaptak és máris lehetett utazni a hazai üdülő helyekre, melyek közül a Balaton már akkor is a legnépszerűbbnek számított.
A korai időkben nem feltétlenül a luxuskörülményeket, a luxus úti célokat keresték az emberek, első sorban az élményt, ami jellemző volt a szocializmus éveire is. Ki ne emlékeznek kék hűtőtáska rejtette szalámis szendvicsere, vagy éppen a hosszú sorban állás után megkapott sült kolbászra, palacsintára vagy éppen a lángosra, esetleg a kürtöskalácsra. Szinte már hallani a „Mais bite!”, azaz a „Kukoricát tessék!” német nyelvű felkiáltást, a magyar tenger partján. Sokan vitték magukkal az italokat is, amit a tó, vagy folyópart árnyékos helyén a vízbe mártva tartottak hidegen, majd azt a hűsítő hullámokban fogyasztották el. Sokan emlékezhetnek rá, hogy az akkori strandoknál a hangosbemondóból szólt a zene, nem éppen a legjobb minőségben, melyet néha egy-egy mondattal szakítottak meg, attól függően, hogy milyen aktuális dologra akarták a figyelmet felhívni, legyen szó elveszett gyerekről, vagy éppen akcióról a strandbüfében.
Az alább nézheted meg galériánkat: