kulcsár edina
Bár sokan azt hiszik, hogy a bubópestis napjainkban nem létező betegség, még ma is velünk van a kórt okozó Yersinia pestis nevű baktérium, amely egykor kiirtotta Európa lakosságának egyharmadát.
Legutóbb az Egyesült Államokban, Oregonban egy férfi a macskájától kapta el a fekete halálként hírhedté vált kórt, amely néhány évvel ezelőtt egy mongol fiúval végzett, miután a kamasz fertőzött mormotahúst evett.
A bubópestis egy úgynevezett zoonotikus betegség, a kórt okozó baktérium az állatvilágban napjainkban is rendszeresen kimutatható a rágcsálókban. Ezeknek az állatoknak a bolhái azok, amelyek képesek embereken is megtelepedni, majd harapással átadni a betegséget, amely lázzal, köhögéssel és a bubópestis esetében nagy méretűre duzzadt és fájdalmas nyirokcsomókkal jár, amelyek nyitott, gennyes sebekké alakulhatnak.
– mondta el a Ripostnak Dr. Rusvai Miklós, állatorvos, vírusszakértő, aki arról is beszélt, hogy ha a fertőzés továbbterjed, később a tüdőt is elérheti.
A szakember azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a megváltozott életmódból és a háziállatok tartási szokásaiból fakadóan Európából szinte teljesen kiszorult a bubópestis és mára belső ázsiai területekre jellemző inkább. A szakember véleménye szerint a középkori nagy járványhullámok alatt az európai emberekben kialakult egyfajta rezisztencia, amely segítette a természetes kiválasztódást.
A bubópestis visszaszorulását emellett a rendszeres tisztálkodás, míg a házi kedvencek esetében a bolhanyakörvek használata is jelentősen segítette.
Napjainkban évente átlagosan körülbelül 7 bubópestises emberi megbetegedést jelentenek, míg a halálesetek ennél is ritkábbak. A betegség a modern antibiotikumoknak köszönhetően könnyen gyógyítható. A világ egyes részein, például Madagaszkáron ugyanakkor gyakoribb a bubópestis, ami a mai napig jelen van minden kontinensen. A fekete halálként is ismert kór mára antibiotikumokkal viszonylag könnyedén kezelhető, de a fel-fel bukkanó esetek is azt bizonyítják, hogy végérvényesen nem tudunk megszabadulni tőle.