tóth gabi
Magyarország meghaladja az uniós átlagot a születések számát tekintve. Málta lakossága azonban ki fog halni, ha így folytatják.
Az Eurostat 2024 márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó ún. teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 éves) nőkre jutó születések számát mutatja meg. Az adatok alapján 2022-ben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban.
Az Európai Unióban a 2021-es 1,53-ról 2022-re 1,46-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A borús európai trendek ellenére azonban a magyar adat lett a hatodik legkedvezőbb, ugyanis az 1,56-os mutató meghaladja az EU-s átlagot - írja a jelentést szemléző és magyarázó Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt évek válságai Európa-szerte rányomták bélyegüket a születések arányára.
A hazai adatok az évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. A magyar mutató értéke 1,23 volt 2011-ben, míg az uniós átlag 1,57. Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után.
2018-ban sikerült először meghaladni az uniós átlagot.
A növekvő tendencia ezután is folytatódott, 2021-ben a magyar adat már elérte az 1,61-es arányt, miközben az Unióban ez az érték 1,53 volt. Az elmúlt évek válságai azonban 2022-ben mindkét adatban tükröződtek, a mutató az EU-ban 1,46-ra, Magyarországon 1,56-ra esett vissza. A magyar termékenységi szám így is lényegesen az uniós átlag felett maradt.
2022-ben Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban (1,79 élveszületés/nő), amihez hozzájárul, hogy a bevándorló családokban sokkal több gyermek születik. Ezt követi Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán (1,08 születés/nő), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.
A teljes termékenységi arányszám a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült gyereket a vizsgált évben. Nem összekeverendő a nyers születési arányszámmal, ami a teljes népességre jutó születések átlaga, és a tisztított születési arányszámmal, ami a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a gyermeket nem nevelő egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése, asszimilációja.
A magyar kormány 2010 óta különösen nagy figyelmet fordít a családok védelmére és támogatására. A kabinet többször is kifejtette, hogy stratégiai célként tekintenek a családok támogatására. Az egyik legfőbb célként azt tűzték ki, hogy a gyermeket vállalók jobban éljenek a gyermekvállalás után, mint előtte. Ennek érdekében például a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát költi családtámogatásra Magyarország, ami világszinten is kiemelkedő, Európában pedig páratlan.
A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek ellenére is úgy döntött a magyar kormány, hogy nemcsak megőrzi, de a CSOK Plusszal tovább is bővíti az elérhető családtámogatások listáját. Az új otthonteremtési intézkedésen kívül idén is igénybe vehetik a családok a
Orbán Viktor miniszterelnök 2021 nyarán jelentette be, hogy a gyermeket nevelő szülők 2022 elején visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. Ezáltal csaknem 2 millió szülő részesült családi adóvisszatérítésben.
Ha a baloldalon múlt volna, akkor adóvisszatérítés sem lett volna, Gyurcsány Ferenc ugyanis egyenesen észszerűtlennek és elvetemültnek nevezte a családi adóvisszatérítést.
Később Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy összesen 685 milliárd forintnyi családi adóvisszatérítést igényeltek az érintett családok.
Idén is családbarát lesz a költségvetés
Európa legnagyobb családtámogatási rendszerét megőrzik a 2024-es költségvetéssel - hangsúlyozta korábban Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette: 2024-ben 3307 milliárd forint jut a családok támogatására. 2010 óta több mint 3,5-szeresére emelték a családok támogatását, amely arányaiban Európában a legmagasabb.
A pénzügyminiszter kiemelte: idén is biztosítják a nyugdíjak értékállóságát, 6542 milliárd forintot tesz ki a nyugellátások kiadása, ez 392 milliárd forinttal több a tavalyinál. További 20,5 milliárd forint jut majd a nyugdíjprémiumra, (3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén), a 13. havi nyugdíjak kifizetésére pedig 449 milliárd forint áll rendelkezésre.