kulcsár edina
Bár János keze még nem mozog, soha nem adja fel a reményt, hogy újra megszólaltassa a templomi orgonát. János fejlődése olyan gyors ütemű, hogy isteni csodaként tartják számon.
Lantos János kántor egy nap arra eszmélt, hogy két ajtó között fekszik, magatehetetlenül. A férfi egy évvel ezelőtt kapott agyvérzést, ám hite és ereje az egész családot átsegítette ezen a rettenetes időszakon.
Bár János keze egyelőre nem áll készen arra, hogy csodálatos dallamokat csalogasson elő az orgonából, odáig már eljutott, hogy nem sír, ha meghallja szeretett hangszere, szívet tépő dallamát.
Iszonyú érzés volt, mikor megláttam a földön fekve
— emlékezik vissza a szörnyű napra Judit, aki elárulta, férje ekkor sem mozogni sem beszélni nem tudott, így sejtette, hogy valami szörnyűség történhetett. A kiérkező mentősök azonnal megállapították, hogy János stroke-ot kapott, így haladéktalanul az intenzív osztályra szállították, ahol lesújtó híreket kapott a család: a sztrók érintheti az érzékszerveket is. Idővel kiderült, Jánosnak sem a hallását, sem a látását nem károsította a stroke, sőt szellemi képességei sem befolyásolják, hogy újra játszhasson imádott hangszerén.
A család úgy döntött, inkább mindenüket pénzzé teszik azért, hogy a férfinak minden lehetséges fejlesztést megadjanak, amit csak lehet. Judit férjével együtt beköltözött a Szent Vincent Rehabilitációs Központba, ahol a 67 éves János több mint fél éve intenzív terápiában részesül.
Az első megdöbbenésem az volt, amikor megláttam őt lépcsőzni a gyógytornásszal
— emlékezik vissza Judit, aki előtte még állni sem látta a férjét. A rehabilitációs központ dolgozói szerint János fejlődési útja isteni csoda: János a maga módján szinte már fut, karját képes mozgatni, beszéde is egyre érthetőbb. Judit úgy véli, a csodálatos fejlődés János hitének és a családnak köszönhető.
Eleinte, amikor zenét hallgatott, sírt. Nem bírta hallgatni. De most már nem sír
— csuklik el az asszony hangja.
Judit maga is zenész, így pontosan tudja, mit jelent férje számára az, hogy elveszítette önmaga kifejező eszközét, a zenét.
János minden vágya az, hogy újra játszhasson az orgonán. Mondom is neki, hogy még fogsz orgonálni. És fog is, ebben biztos vagyok!
— küzd könnyeivel Judit, majd összeakad tekintete férjével, akivel 37 éve élnek boldog házasságban.
Bármire képes lennék érte!
— zárja mosolyogva Judit, aki az elmúlt évet férje gondozására szentelte. Judit úgy érzi, amíg férje nem épül fel, semmije nincs, hiszen csak vele együtt lehet teljes az élete.