Orosz-amerikai szankciós pingpong

Az orosz külügyminisztérium listái azoknak az amerikai állampolgároknak a nevét tartalmazzák, akik nem léphetnek az Oroszországi Föderáció földjére. Itt található a Biden család több tagja is és Barack Obama korábbi amerikai elnök is. A lista bővül, és amerikai civil szervezetek is szerepelnek rajta.

Hirdetés

Két tiltólistát tett közzé csütörtökön az orosz külügyminisztérium, melyek azoknak az amerikai állampolgároknak a nevét tartalmazzák, akiknek beutazását megtiltják Oroszországba – számolt be Telegram-csatornáján a tárca.

„Az Egyesült Államok hatóságai által az orosz állampolgárok ellen a Kreml és a különleges katonai művelet támogatása miatt bevezetett, egyre szélesebb körű szankciók megtorlásaként az Oroszországi Föderációba való beutazást 227 olyan amerikai előtt zárják le, akik részt vesznek az Egyesült Államok jelenlegi kormányának oroszellenes irányvonalának kidolgozásában, végrehajtásában és igazolásában, valamint az oroszellenes akciókban közvetlenül érintettek előtt” – írta közleményében a külügyminisztérium. A listán olvasható nevek állandó jelleggel szerepelnek – mind olyan személyek, akik az amerikai végrehajtásban tevékenykednek, továbbá a az üzleti élet, a média és a tudományos élet alakjai, valamint akik részéről rendszeresek „az ellenséges támadások“, Oroszország kül- és belpolitikájával kapcsolatos kitalációk, vagy egyenesen rágalmazásokat terjesztenek.

A listán többek között olyan nevek szerepelnek, mint Kathryn Huff, az amerikai nukleáris energiáért felelős helyettes államtitkár, továbbá temérdek amerikai egyetem professzorai munkatársai.

A közlemény kiemelte: Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánít számos olyan amerikai humanitárius civil szervezetet, amelyeket az USA moszkvai nagykövetsége „befolyásoló ügynökök” toborzására használ. „Az orosz tiltólista jelenlegi bővítése többek között azt a célt szolgálja, hogy Washington reflexszerűen tudatosítsa azt az egyszerű igazságot, hogy bármilyen agresszív kísérlet nem marad büntetlenül, és határozottan visszavágnak neki” – olvasható a bejegyzésben.

Oroszország csaknem 187 milliárd dollárt keresett tavaly az olaj, a gáz és a szén exportjából, mintegy 56 milliárd dollárral többet, mint amennyit az európai országokba exportáltak Ukrajna megtámadása és az arra adott brüsszeli szankciók bevezetése előtt – közölte a Ria Novosti hírügynökség a legnagyobb importőr országok statisztikai szolgáltatóira hivatkozva.
 

Az elemzés a 2019-2021-es és 2023-as átlagos beszerzési költségeket hasonlította össze. A 2022-es adatokat nem vették figyelembe az importköltségek abnormális ingadozása, valamint a kínálati mennyiségek változása miatt. A szankciók bevezetése előtt a huszonhét uniós ország átlagosan évi 102,5 milliárd dollárért vásárolt szénhidrogéntermékeket Oroszországtól, tavaly ez a szám már csak 31,6 milliárd dollár volt. Vagyis a bevételkiesés 70,9 milliárd dollárt tett ki.
Ezt azonban bőven ellensúlyozta az EU-ból Törökországba, Kínába, Indiába, Brazíliába, Indonéziába és Malajziába átirányított export, aminek értéke tavaly 186,7 milliárd dollárra ugrott tavaly, szemben a 2019–2021-es időszak átlagos 59,9 milliárd dollárjával. 
Így Moszkva további 126,8 milliárd dollár bevételre tett szert ezekben az országokban, ami 56 milliárd dollárral több, mint az Európai Unióba irányuló szállítások kieső nyeresége.
Az orosz szénhidrogének legnagyobb vásárlója tavaly Kína volt 94, 6 milliárd dollárral,  ez több mint kétszerese a 2019-2021-es 43,3 milliárd dolláros importnak.
Kínát India követi, amely a 2019-2021-es átlaghoz képest csaknem 18-szorosára növelte az orosz szénhidrogének beszerzését – 53,7 milliárd dollárra. Törökország vásárlásai 2,4-szeresére, 30,1 milliárd dollárra, Brazíliáé 24-szeresére, 5,3 milliárd dollárra nőttek.
Malajzia 2,8-szorosára, kétmilliárd dollárra, Indonézia 5,5-szeresére, 1,1 milliárd dollárra növelte az Oroszországból származó szénhidrogénimportot.
Brüsszel 2022-től vezetett be szankciókat az orosz szénhidrogéntermékekre.

Mérlegre tette a Euronews a brüsszeli büntetőintézkedéseket. Nehezen tudnának ezzel dicsekedni a szankciópárti politikusok.

Hosszú elemzést készített az Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági hatásairól a Euronews, és felemás eredményre jutott – szúrta ki a Mandiner.

Bár a cikk elején idézik David Cameron brit exminiszterelnököt és jelenlegi külügyminisztert, aki szerint „nemzetközi gazdasági nyomásunk azt jelenti, hogy Oroszország nem engedheti meg magának ezt az illegális inváziót, és szankcióink kiéheztetik Putyint mindazon erőforrások tekintetében, melyekre égető szüksége van ahhoz, hogy kínkeserves háborúját finanszírozhassa”,

A lap megjegyzi: az Európai Külügyi Szolgálat adatai szerint az EU Oroszországgal szembeni szankciói 2022-ben súlyosan megütötték az orosz gazdaság számos szektorát, így például hat százalékkal visszavetették az orosz ipari termelést, ezen belül majdnem felével az autógyártást. Tizenhét százalékkal csökkent 2022-ben az orosz nagykereskedelmi forgalom, a kiskereskedelmi tíz százalékkal, és a közepes vagy magas technológiai színvonalat képviselő termelés szintén 13 százalékos csökkenést szenvedett el. Ez ugyanakkor csak 2022 – a tavalyi évben a lap szerint „úgy tűnik, fordult a szél”, 

Folyik az olaj vég nélkül

A Euronews megjegyzi: a szankciók alá vont Gazpromnyeft olajcég 2023. második negyedéves profitja 43 százalékkal csökkent, és a vállalat épp készül kivonulni Bulgáriából – ugyanakkor nemrég újraindította a pandémia alatt leállított befektetéseit.

A Transznyefty csővezeték-üzemeltetőnek pedig csekély, 6,5 százalékos olajexportvisszaesést sikerült csak okozni.

Sikerült viszont kiszúrni a Nordgolddal Kanadában, ahol kiszorultak egy új aranybányaprojektből, és a gyémántokkal foglalkozó Alrosával is, akik alapanyag híján már az indiai piacról is egyre inkább kiszorulnak.
 

Bankok és tankok

Az Euronews a pénzügyi szolgáltatók piacán találta a leginkább faramuci helyzetet: bár a pénzügyi szektort a legsúlyosabb nyugati szankciók sújtották, és az orosz gazdaság is rengeteg devizatranzakciót bonyolít a nemzetközi piacon, az eredmények mégsem annyira látványosak. Hiába került például szankciók alá az orosz bankpiac majdnem felét kitevő Szberbank és VTB, a Szberbank 2023-ban így is 17 milliárd dolláros rekordprofitot könyvelhetett el – írja a Mandiner.

és ők lettek az első olyan bank is, amely a SWIFT-rendszert megkerülve már közvetlenül jüanban számolt el pénzmozgásokat Kína felé.