Hogyan lett a Valentin-nap a szerelmesek napja?

Kinek az érdeme, hogy manapság virágot és csokoládét vesznek egymásnak a párkapcsolatban élők Valentin-napon? Egyáltalán ki volt az a Valentin és miért a szerelem jut róla sokak eszébe? Itt vannak a válaszok!

Az ókorban egészen máshogy nézett ki a Valentin-nap

Az ókori Rómában február 14-e körül tartották a Lupercalia nevű vallási ünnepet. Az ünnep célja az volt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ennek érdekében a papok szíjakkal ostorozták a fiatal nőket és férfiakat, hogy a verés tisztulást és termékenységet hozzon. Ezután a lányok Júnó, a házasság istennőjének templomába mentek, hogy szerelmi jóslatot kapjanak jövendőbelijük kiválasztásához. A férfiak pedig a még hajadon nők neveiből álló tombolán húztak maguknak partnert. Az így létrejövő párok egy ideig vagy akár végleg egymással maradtak. Ilyen volt egy ókori Valentin-nap, ami mára sokat változott.

Most akkor Valentin vagy Bálint-nap van február 14-én?

Is-is. Szent Valentin római papra ugyanis magyarul Szent Bálintként hivatkozunk. Szent Valentin az, aki a szerelmeseken kívül a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje is egyben. Amit Valentinről még tudni érdemes, az az, hogy a III. században élt keresztény hitben, amit az akkori uralkodó, II. Claudius császár nem nézett jó szemmel, ezért börtönbe záratta, majd kivégeztette.

Mi köze Valentinnek a szerelmesekhez?

Mivel II. Claudius császár úgy vélte, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák lesznek, mint a családosokból, ezért megtiltotta a nősülést. Valentin viszont titokban összeadta a szerelmeseket, még a katonákat is, a friss házasokat pedig a saját kertjéből szedett virágokkal ajándékozta meg. Amikor császár rájött az árulásra, bebörtönözte a papot. A börtönben aztán Valentin a hite erejével visszaadta az egyik őr lányának látását. Ennek a lánynak a a kivégzés előtt küldött egy üzenetet is, amit úgy írta alá: „A Te Valentinod.” Ez a Valentin-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Van egy másik Bálint-napi magyarázat is

Egy másik legenda szerint Szent Valentinnek azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet. A börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött a barátainak, amiben a következőkről írt: szereti őket, és ne felejtsék el őt. Egy harmadik legenda pedig arról szól, hogy Szent Bálint volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott, ezért ünnepeljük Valentin-napon a szerelmeseket.

De miért pont február 14-én van Valentin-nap?

Valentin elvileg időszámításunk szerint 269 vagy 270 február 14-én halt mártírhalált, pont azon a napon, amikor a pogány szerelmi sorsjátékokat – a már említett Lupercaliat – is tartották. Bár Valentint hivatalosan nem avatták szentté, I. Szent Gelasius pápa 496-ban elrendelte, hogy az addigi pogány római Luperkalia ünnep helyett február 14-én Valentin papra emlékezzenek. Az angolok 1446-tól ünneplik ezt a napot, Magyarországon pedig 1990-es években terjedt el ez az ünnep.

Milyen Bálint-napi babonáink, szokásaink vannak?

• Bálint-nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz az adott napon.
• Ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
• A párna alá helyezett babérlevél ilyenkor megmutatja a lányoknak, hogy ki lesz a jövendőbeli párjuk.
• Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon lehet megtudni. Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható, hogy hány gyermeke lesz a fiatal feleségnek.
• Ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni, de boldog lesz. Ha viszont egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.
• Sok helyen Bálint-napján kezdődik a tavaszi munka a ház körül, és a gyümölcsösben.