tóth gabi
Nikolett tíz hónappal ezelőtt veszítette el asztmás fiát. Az utolsó közös perceikben is Dominik akaratát tartotta szem előtt.
Dominik története könnyeket csalt az egész ország szemébe: a 15 éves fiú tavaly februárban hunyt el az asztmája miatt. Édesanyja, Nikolett minden erejét összeszedve az utolsó perceikben is a fia érdekeit tartotta szem előtt. Szörnyen nehéz volt számára, de elengedte a gyermekét, hogy -ahogy ő fogalmaz- "hazatérhessen".
Dominik a halála előtt jégkorcsolyázni ment egy barátjával, de estére nagyon rosszul érezte magát, az asztmaroham miatt kétszer leállt a szíve és kórházba kellett vinni.
Természetesen minden évben vittük felülvizsgálatra, szűrésekre, folyamatosan kapta a gyógyszereket. Bele sem gondoltam, hogy ez egy ilyen kimenetelű betegség lesz
- mondta korábban a Borsnak Niki.
Dominik különleges fiú volt, néhány héttel a tragédia előtt megérezte a saját halálát; a mennyországról beszélt az anyukájának. Nikolett az utolsó közös perceikben szívszorító búcsút vett a fiától.
Mondtam neki, hogy ne azért maradjon, mert én azt akarom és mindenki más is, aki szereti; ha ő úgy gondolja és neki nagyobb dolga van ott fönt, akkor inkább menjen el. Utána már nem a gyógyulását kértem, csak azért imádkoztam Istenhez, hogy legyen meg az ő döntése, mert bárhogy is dönt, bármi is fog történni, én azt elfogadom
- árulta el Dominik anyukája.
„Másnap visszamentem a kórházba és amikor beléptem hozzá, szó szerint éreztem, hogy nincs ott. Kimentem és mondtam a páromnak; ő kérdezte, hogy "Miért, hova vitték?" Mondtam, hogy ott van, de nem érzem őt. Bement hozzá és sírva jött ki, hogy igazam van, mert már megszűnt a köhögési reflexe is.”
Dominik a halála után jeleket kezdett küldeni Nikinek, például egyik nap Dominik szobájában egy szív alakú fényfolt jelent meg a falon.
Nikolett a XVII. kerületben él a férjével és hét éves fiukkal, két nevelt fiával valamint Dominik édes testvérével. A családanya megélte a poklok-poklát, de igyekszik erős maradni a gyermekei miatt. A tapasztalataiból merítve szeretne erőt adni a sorstársainak.
Azt kívánom nekik, amit magamnak is, hogy kapjanak minél több jelet és vegyék észre azokat. Ne a fájdalomban éljenek, mert az teljesen elnyomja a szeretet áramlását, márpedig nekünk szükségünk van a szeretteinknek a szeretetére. Jobb, hogyha egy picit a fájdalmat lerakjuk, akármilyen nehéz is
- mondta az édesanya.