kulcsár edina
A republikánus szenátorok a segélyek utalása helyett szigorúbb bevándorlási politikát és a déli határ ellenőrzésének megerősítését követelik.
Az amerikai kormányzat ebben az évben még egy katonai támogatási csomagot tud összeállítani Ukrajnának a rendelkezésre álló keretből, azt követően elfogy a pénz – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
John Kirby online sajtóértekezletén elmondta, hogy a források megszűnése érinti az amerikai katonai készletek visszatöltését is, ugyanis az ukrajnai támogatások túlnyomó részét a hadsereg raktáraiban rendelkezésre álló eszközökből hívják le és juttatják el Ukrajnába. Azt is megállapította, hogy az Ukrajna számára elküldött katonai eszközök pótlása az amerikai védelmi ipar számára munkahelyeket teremt, és segít a gyártósorok bővítésében.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerint Oroszország szárazföldi offenzívára készül Ukrajna keleti részén, amit egyelőre, részben az Ukrajna rendelkezésére bocsátott katonai eszközök miatt sikerült megakadályozni.
Arra kérdésre, hogy az amerikai kormánynak van-e „B terve”, ha a kongresszus nem fogadja el a további ukrán támogatásról szóló újabb keretet, John Kirby úgy reagált, „szükség van a kiegészítő forrásokra”. Megjegyezte, hogy a védelmi minisztérium számvevője, Mike McCord hétfőn levélben hívta fel a törvényhozás figyelmét arra, hogy a Pentagon minden rendelkezésre álló forrást elkülönített, ezért sürgős cselekvésre van szükség.
Az illetékes hozzátette, hogy a Fehér Ház aktívan részt vesz az egyeztetésekben a kongresszusi vezetőkkel annak érdekében, hogy megoldást találjanak, és Joe Biden elnök készen áll a kompromisszumra.
A kongresszus republikánus tagjainak egy része, köztük az alsóház, a képviselőház elnöke határozott lépéseket vár az adminisztrációtól az Egyesült Államok migrációs válságának kezelése érdekében, így a bevándorlási politika gyökeres átalakítását. Ezt szabják az Ukrajna további támogatásról is szóló elnöki kérés elfogadásának feltételéül.
Joe Biden elnök ősszel mintegy 110 milliárd dollár költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a kongresszustól, amiből 61 milliárdot szánnak Ukrajnának, de jutna belőle Izraelnek és bizonyos határintézkedésekre is.
A hétfői tájékoztatón John Kirby az adminisztráció jelentős partnerének nevezte a belföldi védelmi ipar szereplőit, valamint azzal érvelt, hogy a gyártósorok nyitva tartása az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke is. Felidézte azt is, hogy az ukrán kormány képviselői a közelmúltban Washingtonban tárgyaltak az ukrán és amerikai védelmi szektor közötti együttműködés elmélyítéséről, ami már a háború utáni időszakra vonatkozó terveket tartalmaz.Az Egyesült Államok szenátusa blokkolta az Izraelnek és Ukrajnának nyújtott további segélynyújtást.
Az ellenzéki republikánusok egyhangúlag Joe Biden elnök kérelme ellen szavaztak, és szigorúbb bevándorlási politikát követeltek - írja összefoglalójában a Tagesschau. A 110,5 milliárd dolláros csomag nem kapta meg a szükséges 60 szavazatot a kétpárti szavazáson ahhoz, hogy vitára bocsáthassák a 100 tagú szenátusban.
A szenátus összes republikánusa nemmel szavazott, csakúgy, mint Bernie Sanders független szenátor, aki aggodalmát fejezte ki Izrael palesztinokkal szembeni „embertelen katonai stratégiájának” finanszírozása miatt.
Chuck Schumer, a szenátus többségének vezetője a szavazás után
"komoly pillanatról beszélt, amelynek maradandó következményei lesznek a 21. századra nézve"
, és szerinte a döntés a nyugati demokrácia hanyatlását okozhatja.
Joe Biden amerikai elnök korábban figyelmeztetett:
"Erre a szavazásra sokáig emlékezni fogunk. A történelem keményen fog ítélkezni, nem engedhetjük meg, hogy Putyin nyerjen."
A demokraták azzal érvelnek, hogy a szövetségeseknek nyújtott segítség elengedhetetlen a globális demokrácia támogatásához és az autokrácia elleni küzdelemhez. A törvénytervezet blokkolása azt üzenné az Egyesült Államok ellenfeleinek és szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok nem áll nemzetközi partnerei mögé.
Nem szavazataikkal a republikánusok érvényt akarnak szerezni a szigorúbb bevándorlási politikára és a déli határ ellenőrzésére vonatkozó követeléseiknek.
A Kongresszus republikánusai és demokratái hónapok óta vitatkoznak a Biden által Ukrajnának és Izraelnek követelt milliárdos segélyek finanszírozásáról.
Különösen a republikánusok körében van ellenállás a kijevi kormánynak nyújtott további katonai segítséggel szemben.
Dánia 1,8 milliárd dán koronát (92,8 milliárd forint) különített el, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Svédországnak CV90 típusú svéd páncélozott harci járművek Ukrajnának adományozásához – áll a dán védelmi tárca hétfői közleményében.
Svédország korábban már átadott 50 darab CV90-est Kijevnek az Oroszország elleni háborújához. A dán adományból újabb járművek gyártását, alkatrészeket, lőszereket és egy többéves karbantartási szerződést finanszíroznak.
A dán kormány a múlt héten ismertetett egy egymilliárd euró értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott a skandináv országok vezetőivel.
A legutóbbi csomagokon kívül Dánia már adományozott Ukrajnának 20,5 milliárd dán koronát (1057 milliárd forint) katonai segítség céljából, valamint mintegy 2,8 milliárd koronát polgári célú segítségre.
Ukrajna növeli a kamikaze drónok gyártását, és olyan mennyiségben tervez 155 milliméter kaliberű lőszereket gyártani a területén, amely fedezni tudja a szükségletét és a partnerek által nyújtott segítség közötti különbséget – közölte Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes keddi sajtónyilatkozatában.
A tisztségviselő a BBC-nek adott kommentárjában kifejtette, hogy a lövedékhiány kompenzálása érdekében növeli Ukrajna a kamikaze drónok gyártását, emellett a szovjet időkben kifejlesztett lőszerek valamennyi típusából is többet készülnek előállítani.
A legtöbb nyugati rendszer, amelyet Ukrajna kapott a partnerektől, ezektől eltérő kaliberű lövedékeket használ, ami miatt Ukrajna a nyugati cégekkel együtt ilyenek gyártását is tervezi a területén – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok új, erőteljes offenzívát indítottak, és településeket foglalnak el Donyeck és Harkiv megyékben.
„A bahmuti irány továbbra is rendkívül fontos az orosz megszállók számára. Fő erőfeszítéseiket erre összpontosítják, és légideszant csapataik legütőképesebb egységeit, a tengerészgyalogságot, valamint az egykori bűnözőkből alakult Storm Z és V egységeket használják a rohamműveletek végrehajtására” – emelte ki a parancsnok.
Az ukrán katonai hírszerzés arról tett jelentést, hogy Kupjanszk térségében az egérlázként ismert fertőző betegség ütötte fel a fejét több orosz alakulatban.
A vesekárosodást okozó fertőző betegséget rágcsálók terjesztik, főként egérürülék érintésével kerülhet emberi szervezetbe. Tünetei közé tartozik az erős fejfájás, a 40 fokra emelkedő testhőmérséklet, a bőrkiütés és a bőrpír, a vérnyomás csökkenése, a szem bevérzése, a hányinger és a napi többszöri hányás.
Mivel a betegség a vesét érinti, a rágcsálólázzal fertőzöttek heves hátfájást és súlyos vizelési nehézségeket tapasztalnak – mutatott rá a hírszerzés.
Artem Liszohor, a Luhanszk megyei kormányzói hivatal vezetője a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az ukrán erők megállították az orosz csapatok támadásait Makijivka településnél. Hozzátette, hogy a Liszicsanszk melletti Privillja településen szinte egyáltalán nem maradtak ukrán civil lakosok. Az üres házakat az orosz hadsereg foglalja el. A településen utoljára 2022 tavaszán volt áramellátás.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1140-nel megnövekedve elérte a 348 300-at. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 15 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.