Orbán Viktor: Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdése rossz döntés

Orbán Viktor ezúttal a Kossuth Rádió brüsszeli stúdiójába látogatott el, hogy a Jó reggelt, Magyarország! vendégként az országot érintő legfontosabb kérdésekről beszéljen. Természetesen a beszélgetés témája az uniós csúcs volt, melyen Ukrajna EU-tagságának témája volt a központi kérdés, és melyben Magyarország véleménye az: nem támogatjuk a csatlakozást a jelen helyzetben. 26 ország a csatlakozás mellett döntött. Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől távol maradt. 

 – kezdte a csütörtöki nap beszámolóját Orbán Viktor, hozzátéve: 8 órán keresztül győzködte a tagállamok képviselőit, hogy ne tűzzék napirendre Ukrajna csatlakozásának kérdését, mert "a döntés időszerűtlen, térjünk erre vissza akkor, amikor Ukrajna alkalmas lesz arra, hogy tárgyaljunk."

Sajnos a többi tagállamot nem lehetett meggyőzni. A döntő érvük a tagállamoknak az volt: Magyarország ezzel nem veszít semmit, mert a magyar parlament ezt majd leszavazhatja. Orbán Viktor Magyarország nevében azonban egy rossz döntésben nem kívánt részt venni, így inkább elhagyta a termet.

A miniszterelnök kiemelte: a tagállamok rögtön akartak is adni 50 milliárd eurót az ukránoknak.

Orbán Viktor kiemelte: a csatlakozási tárgyalások megkezdése rossz döntés, melynek lehetnek negatív következményei. Ennek a rossz döntésnek a magyarok nem fogják megfizetni a következményeit.

Ukrajna nem teljesítette a feltételeket

Maga az EU is elismeri, hogy Ukrajna nem teljesítette mind a hét csatlakozási feltételt.

"Nem szokatlan a helyzet, az unió szokott hozni rossz döntéseket, mint a migráció esetében vagy az orosz-ukrán háború szankcióinál" – emlékeztetett Orbán, hozzátéve: Magyarország kész behúzni a kéziféket.

Miért rossz döntés Ukrajna 50 milliárdos támogatása?

Miért rossz döntés Ukrajna 50 milliárdos támogatása? – erről is beszélt a műsorban a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy nem először vennénk fel közös hitelt, lásd a Covid időszakának helyreállítási hitelét, melyhez végül a magyarok nem férhettek hozzá. 

"Ez egy rossz döntés, ilyet többet nem szabad csinálni. Magyarországnak nem érdeke, hogy az unió hitelből gazdálkodjon. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk" – hangsúlyozta.

A másik probléma: nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem megállítani a háborút, kezdeményezni a béketárgyalásokat.

A magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik

A Magyarországnak járó, eddig befagyasztott források egyharmadát Brüsszel feloldotta. Ennek kapcsán a miniszterelnök emlékeztetett: ez a pénz jár nekünk, ezt ide kellett, ide kell adni. Ez nagyjából 10 milliárd euró.

 – emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: az ország külső segítség nélkül is képes talpon maradni, amit az elmúlt év is bizonyít. Kell azonban, hogy Brüsszelben változás történjen, Brüsszel ugyanis visszaélt a hatalmával. Új vezetés kell. A parlament a pénzekről csak azt követően tud dönteni, hogy a pénzt valóban megkaptuk.

A szuverenitásvédelmi törvény védi Magyarország érdekeit

Orbán Viktor a szuverenitásvédelmi törvényről is beszélt a műsorban. Ennek kapcsán elmondta: azok, akik most tiltakoznak, mondhatni "önfeljelentést tesznek", hiszen azoknak nem tetszik a megszavazott törvény, akik korábban külföldről kaptak pénzeket. Kiemelte: a szuverenitásvédelmi törvény jól védi Magyarország érdekeit. Kiemelte: ez a törvény nem azt jelenti, hogy leválasztjuk magunkat a világtól, hanem hogy jól, helyesen kapcsolódjunk be a világ történéseibe.

A nemzeti konzultáció kapcsán kiemelte: nem a magyar emberek álláspontja egységes a kormány mögött, hanem a kormány képviseli, a kormánynak kötelessége képviselni a magyar emberek álláspontját. 

"Nem arról van szó, hogy a kormány alakítja ki a közvélekedést. A konzultáció abban segít, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak. Nekem a magyar emberek, az ország véleményének ismerete jelenti a legnagyobb erőtartalékot. Nem a miniszterek vagy a magyar kormány, hanem Magyarország álláspontját képviselem."