Lopakodó veszély: 50 felett ezért kell szűrni

Általában egy törés, sérülés alkalmával derül ki, hogy a betegnek csontritkulása van, pedig ez az elváltozás veszélyessé is válhat, ugyanakkor szűréssel és életmódváltással megelőzhető.

„A csontritkulás kialakulása nem egy okra vezethető vissza” – mondta a Ripostnak Dr. Zomborszky Márton, a TritonLife Csoport ortopéd és traumatológus szakorvosa, aki számos csípő- és térdprotézis műtétet végzett már el, tehát „első kézből” találkozik a problémával.

– A csont sűrűségét elsősorban a hormonrendszer befolyásolja, különösen 3 hormon. Az egyik a kalcitonin, ennek elsődleges feladata a vér kalciumszintjének csökkentése és az, hogy elősegítse a kalciumionok beépülését a csontokba. A másik a parathormon, ami a mellékpajzsmirigy fősejtjeiben termelődik és az a fő feladata, hogy a vérben megemelje a kalciumionok szintjét. Hatása ellentétes a kalciumcsökkentő kalcitoninéval. Emellett a D-vitamin határozza meg csontjaink állapotát. A vér kalciumszintje állandó, ezért ezek a hormonok befolyásolják, hogy a szervezetünkbe bekerülő kalciumból mennyi szívódjon fel és kerüljön a csontokba. Ennek az egyensúlynak a felborulása vezethet a csontritkuláshoz.

A csontsűrűséget ugyan befolyásolhatja a genetika, de rengeteget számít az életmód: javíthatja a megfelelő táplálkozás, a súlyzóval, erőkifejtéssel végzett izomerősítő edzések, illetve a különböző D-vitamin származékok szedése is. A masszív dohányzás és a krónikus alkoholfogyasztás, a különböző szteroid készítmények szedése és a D-vitamin felszívódását gátló szerek, gyógyszerek gyorsítják a csontritkulást. A cigarettában található vegyületek ugyanis megakadályozzák, hogy a csont hasznosítsa a kalciumot. A nagyivóknál szintén előbb alakul ki csontritkulás, ezáltal gyakoribbak és nehezebben gyógyulnak a csonttörések. A hölgyeknél a menopauza is szerepet játszik: az alacsony ösztrogénszint növeli az oszteoporózis kialakulását.

Aki elmúlt 50 éves vagy valamelyik veszélyeztetett csoportba tartozik, jobb, ha nem vár, csináltat egy DEXA-vizsgálatot. Ez a csontsűrűség mérésének legpontosabb módja, ami a röntgensugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban a szivacsos csontállományban gazdag területeken nézik a csont állapotát, mint a csukló, az ágyéki csigolyák, a csípőtájék, a kézujjak és a sarok. Gyors és a szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék is. Ez azonban csak a kiindulópont: a diagnózis megállapításához, az állapot pontosabb meghatározásához elengedhetetlen a szérum kalciumszint, a szérum foszfátszint, a parathormon szint és a D-vitamin szint vizsgálata. A vizsgálat során megbecsülik a csonttörés rizikóját, hiszen a csontritkulás súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben.

Tehát a DEXA vizsgálat a csontjaink ásványianyag tartalmát mutatja meg, gyakorlatilag egy alacsony energiájú röntgen vizsgálat során, aminek mérése teljesen fájdalommentes. Attól függően, hogy milyen a csontritkulás mértéke, 1-3 évente érdemes kontrollvizsgálatot végezni. Ha normális az érték, akkor is érdemes három évente megismételni a vizsgálatot. A csontsűrűség vizsgálatra reumatológus, belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus, endorkrinológus traumatológus és ortopédus adhat beutalót.